A fiatal szakorvosok azt várják, a betegszervezetek követeljék ki: a kórházak tegyék nyilvánossá az ügyeleti beosztást, mert most senki nem tudhatja, hogy a szakorvos vagy csak a feladatra készülő jelölt látja-e el a beteget. 

Az új szabály szerint a rezidensek csak szakorvosi felügyelettel ügyelhetnek az egészségügyi intézményekben, csakhogy e szabály betartását senki nem ellenőrzi. Az orvoshiány akkora, hogy gyakran a szakorvosjelöltek egyedül ügyelnek, s úgy kénytelenek dönteni, hogy nincs ehhez megfelelő gyakorlatuk, miközben szakmai segítséget nyújtó kolléga sincs számukra elérhető távolságban – derült ki hétfőn a Magyar Rezidens Szövetség sajtótájékoztatóján. 

Dénes Tamás, a szervezet elnöke felidézte azt a pécsi történetet, amikor egy ilyen helyzetben a szakorvosjelölt hazaküldte a vakbélgyanús beteget az ügyeletről, aki később meghalt. A bíróság gondatlan veszélyeztetés vádjával elmarasztalta a rezidenst. A bírói indoklás szerint, ha a beteget látta volna szakorvos, lett volna esélye az életben maradásra.

Dénes Tamás szerint a jövőben mindez elkerülhető lenne, ha az intézmény honlapján és a váróban is olvasható lenne, ki az, aki éppen a beteget ellátja. A kezelésre szoruló így maga is eldönthetné: bemegy az orvoshoz, vagy máshol kéri az ellátást. A szervezet jogszabálymódosítást kezdeményez az ügyeleti rendszer további szigorításáért, hogy az akut ellátásban csak személyes felügyelet mellett láthassanak el beteget.

A rezidensszövetség ismertette legújabb felmérését is, melyben a képzésre is rákérdeztek. A szövetség képviselői szerint a megkérdezett rezidensek 2,76 százaléka érzi úgy, hogy el tudna látni egy sürgősségi kórképpel elé kerülő embert.

A kérdőívben az idén diplomázó fiatalokat hálapénz-ügyben is szondázták: nagy többségük – körülbelül 80 százalékuk – elutasítja a hálapénzt, de 56 százalékuk csak akkor nem fogadná el a betegtől, ha a jelenlegi bérének dupláját vihetné haza. Dénes Tamás szerint most 135 ezer forint a rezidensbér, és mint mondta, a hiányszakmákban dolgozó ösztöndíjasok  jövedelme  260 ezer forint, és nőtt a jövedelmük is a kormányzati bérkiegészítésekkel, ám ezek az összegek nem épültek be az alapbérbe.