A felmérésben 52 televízió és 4 rádióállomás vett részt, a televíziók száma héttel gyarapodott a 2010. évihez képest, míg a rádiók száma eggyel csökkent.

A reklámbevételi adatokat a résztvevők szolgáltatták, az egyedi számokat az összegzés után megsemmisítették – közölte Málnay B. Levente, a tájékoztatót szervező Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke.

A televíziók között ott van az m1, m2, Duna TV, a két nagy kereskedelmi tévé, de a Hír TV és az ATV is. A négy rádió pedig: a Magyar Rádió, a Juventus, a Class FM és a NEO FM. A tévéknél a piaci lefedettség 99, a rádióknál 75 százalékos a nézettségi adatok alapján.

A bevételi adatok "nettó-nettó értékek", sem a kedvezmények, sem az üzletkötői jutalékok, sem pedig a barterbevételek nem szerepelnek azokban.

A tavalyi bevételeket érdemes összevetni a 2008. évi csúcsbevételekkel. A tévéknél ez 71,5 milliárd, míg a rádióknál 7 milliárd forint volt.

A televíziós bevételből 39,7 milliárd forint jutott a földi sugárzásúakra, ez 10 százalékkal kevesebb a 2010. évinél. A 15,1 milliárdos nem földi sugárzású bevétel viszont 8 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nem földi sugárzású adók bevétele a 2008. évi 15 százalékról nőtt a tavalyi 28 százalékra.

A földi sugárzású tévék annak ellenére kapják a reklámbevétel 72 százalékát, hogy – a nézettségi adatok alapján – csak a piac 54,7 százalékát fedik le. A nem földi sugárzásúaknak – a bevétel 28 százaléka ellenére – 44,6 százalékos a piaci lefedettségük.