Tovább dagad a debreceni villamosbotrány
Eseti vizsgálóbizottság fölállítását javasolja a debreceni ellenzék annak tisztázására, hogy az új 2-es villamospálya építését miért kíséri botrányok sorozata, és kik a felelősök, amiért hónapok óta áldatlan állapotok uralkodnak a cívisvárosban, föl vannak túrva az utak, mégsem folyik munkavégzés, s a folyamatos közlekedési dugók miatt egyre élhetetlenebb a város. A 4 fős testület fölállításáról a csütörtökön összeülő, fideszes többségű debreceni közgyűlés dönt, de valószínű, hogy a Fidesz-KDNP leszavazza a javaslatot, a kormánypárti frakció ugyanis előre közölte, hogy nem kíván képviselőt küldeni a bizottságba.
Mint korábban beszámoltunk róla, az ATK-Debrecen Konzorciumnak 2012. május 31-én kellett volna befejeznie a debreceni 2-es villamospálya és a hozzá tartozó remízépület kivitelezését, ami nem történt meg határidőre: fél évvel ezelőtt a pálya csak mintegy 23 százalékos, a remíz pedig mindössze 32-33 százalékos készültségi fokon állt. Kósa Lajos polgármester akkor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a debreceni önkormányzat június elsejével benyújtja napi 10 millió forintos kötbérigényét a konzorciummal szemben, s azt tervezi, hogy új közbeszerzést ír ki a beruházás kivitelezésére, de röviddel később Kósa Lajos polgármester visszakozott, s bejelentette, hogy mégis az ATK-Konzorcium folytatja a munkát, A konzorcium vezető cége a Demján Sándor üzletember érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt.
Botrányt okozott az is, hogy a cégcsoport nem fizette ki időben az alvállalkozókat, akik emiatt demonstrációkat szerveztek több városban, de végül sikerült megegyezniük Demján Sándorral.
Debrecenben a holnap ülésező közgyűlésben kerül terítékre az ügy, ugyanis a baloldali kötődésú DISZ két önkormányzati képviselője, Dobrossy István és Varga Zoltán eseti vizsgálóbizottság fölállítására tett javaslatot. Mint előterjesztésükben írják, a villamosprojekt "az emblematikusan rossz beruházás állatorvosi lovává vált", mert a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesültek, csúsztak a határidők, a munkaterületeken a munkavégzés több hónapig teljes mértékben szünetelt, emiatt lassan élhetetlen város, folyamatosak a dugók.
A képviselők így fogalamznak: "az építő konzorcium vezető cégének, az Arcadom Zrt. vezetőinek a már-már megmagyarázhatatlanul fennhéjázó, információink szerint sokszor fenyegető magatartása már nem csak a debreceni polgárok városi közlekedését lehetetleníti el, de félő, hogy a beruházáshoz kapott uniós támogatás felhasználását is lehetetlenné teheti". Dobrossy és Varga szerint mindez azt sugallja, hogy a beruházás nem kellő alapossággal lett előkészítve, Debrecen felelős vezetői nem urai a helyzetnek, és külső segítség nélkül talán már nem is képesek a helyzetet megnyugtató módon megoldani.
Az eseti bizottság tagjainak a javaslat szerint az lenne a dolguk, hogy "a teljesítésigazolások és kifizetések körüli ellentmondásokat tárják fel, nyilatkozzanak arról, hogy valóban léteznek-e olyan sorok a leigazolt, és valószínűleg ki is fizetett munkaműveletek között, amelyek vonatkozásában nem történt a kifizetést megelőzően tényleges munkavégzés. Ha igen, azt ki hagyta jóvá és miért? Ki, milyen jogcímen, és miért kezdeményezte a kormánynál az újabb 500 millió forintos támogatást, azt ki kapja, ki használhatja fel és milyen közbeszerzési szerződésmódosítás alapján, milyen jogcímen? Ezzel kapcsolatban születtek-e független forrásból származó előzetes elemzések és hatástanulmányok?". Meg kellene vizsgálniuk azt is, hogy "a konzorciumvezetőt és a megrendelő önkormányzat illetékes munkatársait terheli-e bárminemű felelősség a kialakult helyzet miatt? Vannak-e 60 napot meghaladó kifizetetlen számlái a konzorciumnak az alvállalkozók felé, és ha igen, mi az oka a kifizetés ismételt és permanens csúszásának?".
Az eseti bizottságban helyet kapnának a DISZ, az MSZP és a Jobbik képviselői, de nem lenne benne fideszes, mert a Fidesz-KDNP frakció már közölte, hogy nem delegál tagot. Szerdán csatlakozott a javaslathoz Gondola Zsolt, a Független Fórum civil szervezet önkormányzati képviselője is.