Az áprilisi Medián-felmérés a közhangulat jelentős változásait jelzi. A Fidesz támogatottsága a szavazókorú népességben újabb 5 százalékponttal csökkent, így a februári fordulat már egyértelmű tendenciának tekinthető - derül ki április elején készített HVG-ben közreadott felmérésükből. Ez együtt jár a lakosság további elbizonytalanodásával, hiszen újabb rekordot, 40 százalékot ért el a pártot nem választók tömege, és mélyponton van, 45-ről 42 százalékra csökkent azok aránya, akik, ha most lennének választások, állításuk szerint biztosan elmennének szavazni. A visszaesés különösen jelentős a Fidesz szimpatizánsainál, ez magyarázza, hogy a kormánypárt támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében látványosan apadt, miközben a Fidesz vesztesége nagyjából egyenlő mértékben hoz többletszavazatokat az ellenzéki pártoknak: az MSZP és a Jobbik nyeresége 3-3, az LMP-é 2 százalék. Mindezzel párhuzamosan romlott a legtöbb kormánypárti politikus - különösen a miniszterelnök és a köztársasági elnök - megítélése, valamint a kormány teljesítményével való elégedettség is. Ráadásul azok aránya, akik szerint az országban rossz irányban mennek a dolgok, a választások óta egyszer sem volt olyan magas, mint most (61 százalék).

Az MSZP és a Jobbik 3-3 százalékot, az LMP pedig két százalékot javított. Ezzel együtt jelentősen romlott több kormánypárti politikus megítélése, különösen a köztársasági és a miniszterelnöké. Orbán Viktor népszerűsége a februári 53 százalékról nyolc százalékpontnyit esett, viszont még mindig ő a legismertebb és legnépszerűbb magyar politikus, Schmitt Pál népszerűsége ezalatt 49 százalékról kilenc százalékpontnyit zuhant.

Az ismert politikusok közül csak Szili Katalin, Vona Gábor és Mesterházy Attila népszerűsége nőtt, a lista tetején szereplő fideszes politikusok Varga Mihály kivételével mindannyian jelentős népszerűség-csökkenésen estek át.

Lejtmenetben a Fidesz, az utóbbi két hónapban több mint félmillióan pártoltak el tőle - adott helyzetjelentés a Szonda Ispsos márciusban. Elemzésük szerint a Fideszt elhagyók javarészt a magyar társadalom egzisztenciális nehézségekkel küszködő, a munkaerőpiacon már nem jelen lévő vagy ott rossz pozíciót elfoglaló rétegeiből kerülnek ki. Ideológiai, szimbolikus üzenetekre kevésbé rezonálnak, a megélhetési problémákkal összefüggő megnyilatkozásokra annál inkább. Számukra jelenleg a politikától való távolmaradás marad lehetőségként, az ellenzéki pártok most nem nyújtanak igazi alternatívát. Az említett rétegeknek már a többsége, 55-60 százaléka nem rendelkezik pártpreferenciával. A bizonytalanok, passzívak aránya egyébként nem csupán az alsó, alsó közép státuszú csoportokban kimagasló, hanem a lakosság egészén belül is szokatlanul magas. A korábbi választásokat követően, ugyanebben az időszakban rendszerint a választópolgárok harmada tartozott ebbe a csoportba, ezúttal viszont csaknem fele részük.

Egészen más következtetésre jutott a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérésében. A csütörtöki Magyar Nemzetben közölt eredmények szerint a Fidesz-KDNP őrzi kétharmados többségét a biztos szavazó pártválasztók körében. Az elemzés szerint a Fidesz-KDNP kitartó politikai fölénye két okra vezethető vissza: Orbán Viktor kormányfő személyes elfogadottságára és az ellenzéki erők hiányosságaira.