"A CÖF-CÖKA (...) felkéri az Igazságügyi Minisztériumot a szükséges jogalkotói lépések megtételére annak érdekében, hogy a demokratikus úton megválasztott képviselők a Parlamentben mielőbb, ugyan megkésve, de a lusztráció jegyében, törvényt fogadhassanak el" - fogalmaznak a közleményben.
    
Társadalmi igény, hogy a régmúlt tetteiért felelősséggel tartozók közhatalmi pozícióba juttatása ne rombolja a társadalmi kohéziót, és "a kormány legitimitása, például III/II-es ügyek kapcsán, a későbbiek folyamán se legyen megkérdőjelezhető" - írták.
   
Emlékeztetnek: az alaptörvény kimondja, hogy a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a korábbi kommunista diktatúra összeegyeztethetetlen. A diktatúra politikai szervezetei bűnöző szervezetek voltak, vezetőik "el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért" - közölték.
   
A CÖF-CÖKA elismeri, hogy a kormány több lépést tett e bűnök feltárására, a bűnösök korábban szerzett előjogainak megvonására, ám továbbra is várja az ügy végleges megoldását. Ez pedig egy olyan törvény elfogadása lehet, amelynek alapján "a kommunista állampárt vezető funkcionáriusai, közhivatalnokai, azaz az elnyomó gépezet korábbi irányítói és titkos kiszolgálói nem dönthetnének a magyar emberek sorsáról" - írták.
   
A civil szervezet június 24-én már lemondásra szólítottra fel Tasnádi László rendészeti államtitkárt "a diktatórikus pártállamban betöltött, III/II-es szt-tiszti múltja" miatt. A HVG hetilap június 19-ei számában azt írta, hogy az államtitkár a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségébe tagozódó III/II-2 alosztályon tevékenykedett századosként. Tasnádi László pénteken azt közölte: csak kém- és terrorgyanús emberekről jelentett a rendszerváltás előtt, és nem mond le, mert nincs miért.