A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a valóságban a kormánynak nem a bizottságot, hanem az Euratomot kell tájékoztatnia a tervezett nukleáris beruházások technikai részleteiről, a „jóváhagyás” azonban inkább tudomásulvételt jelent. Ahogy a szakértők megjegyezték, ezen a területen akkor lenne esetleg elképzelhető vétó, ha Magyarország egy csernobili típusú elavult atomerőmű vagy egy urándúsító üzem felépítésére készülne.

A paksi atomerőmű 1975-ös alapköve Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Valójában eddig sem a műszaki tartalom, hanem a versenyszabályok megsértése miatt voltak viták a magyar kormány és az uniós hatóságok között. Az Európai Bizottság eddig három vizsgálatot indított el a beruházással kapcsolatban: az egyikben a tiltott állami támogatás lehetőségét, a másikban a nemzetközi tender elhagyását, a harmadikban pedig az előkészítő dokumentumok, illetve a vállalkozói szerződések teljes körű titkosítását elemzik. Eddig egyik eljárás sem fejeződött be.

Legelőrehaladottabb állapotban a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított procedúra van: itt korábban idén októberre valószínűsítették a bizottsági döntés megszületését, ennek azonban a Népszabadság információi szerint egyre kisebb a valószínűsége. A borítékolható késedelem oka, hogy a magyar kormány még a direktben kért információkat sem bocsátja a bizottság rendelkezésére, éppen arra hivatkozva, hogy a magyar törvények szerint minden titkos.

Úgy tudni, ez a kezdeti értetlenség után ma már inkább ingerültséget vált ki Margarethe Verstagen versenypolitikáért felelős biztosból és a kormányzati hozzáállást egyre inkább packázásként megélő brüsszeli bürokratákból. Mindez önmagában aligha befolyásolja az eljárások végeredményét, ugyanakkor a lassan szivárgó információk előbb-utóbb összeérnek – Verstagen már a tender elhagyásának versenypolitikai vetületei iránt is érdeklődik, ami eredetileg Elzbieta Bienkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos portfóliójába tartozik.

Azzal pedig most kezdenek szembesülni a bizottságnál, hogy mennyire kiterjedt és teljes a projekt körüli titkolózás. Kezdetben ugyanis a magyar kormány még azt állította, hogy a nyilvánosság korlátozása csak a nemzetbiztonsággal, illetve a szellemi tulajdonnal szorosan összefüggő részletekre vonatkozik, de ehhez képest a kormányzat például arra a kérdésre sem ad egyértelmű választ, hogy hogyan épülnek be az áramárba a beruházáshoz felvett orosz hitel költségei.