Először fordult elő, hogy a baloldali ellenzék pártjait összesítve többen támogatják, mint a Fideszt. A Tárki legfrissebb mérése szerint a kormánypártra a biztos pártválasztók 41 százaléka szavazna egy "most vasárnapi" választáson, míg a balliberális ellenzék pártjaira (MSZP, DK, LMP, Együtt, PM) összesen 42 százalék voksolna. A teljes népesség körében pedig fej fej mellett áll a két tábor. Igaz, az ellenzékiek eredményét nem lehet automatikusan összeadni, hiszen nem borítékolható sem a teljes összefogás, sem az, hogy egy ilyen esetben a választók ugyanakkora hányada szavazna rájuk, mint külön-külön.

A Tárki januári felmérése szerint – melyet az MTI-n tettek közzé – a kormánypártok támogatottsága a teljes népesség körében nem változott jelentősen, januárban 24 százalékon áll a novemberi 25 százalék után, a pártválasztók között azonban 41 százalékra csökkent az érték a korábbi 45-ről. A felmérés szerint október óta összességében 14 százalékponttal esett a Fidesz-KDNP támogatottsága ez utóbbi körben, és mindkét csoportban a 2013 elején mérttel azonos szinten áll a párt.

Továbbra is szoros a küzdelem a legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért az MSZP és a Jobbik között, kismértékben az utóbbi vezet. A Jobbikra januárban a teljes népesség 12 százaléka szavazott volna, míg az MSZP-re 11 százalék, megegyezően a novemberben mértekkel. A pártválasztók körében a Jobbik 21, az MSZP 19 százalékon áll.

A DK támogatottsága 6 százalékra emelkedett a teljes népességen belül a korábbi 3-ról, míg a pártválasztók körében is 10 százalékra növelték táborukat a novemberi 5-ről. A Tárki ugyanakkor rámutat: csak a következő hónapokban dőlhet el, hogy a növekedés tartós lesz-e.

Az LMP a teljes népességen belül 3, míg a pártválasztók körében 5 százalékon áll a Tárki mérése szerint, és az Együtt, valamint a PM eredménye is változatlan: egyaránt 2 százalékon állnak a bővebb kategóriában, míg a szűkebb körben 4 százalékon.

A preferenciájukat titkoló vagy pártot választani nem tudók aránya változatlanul 42 százalék.