Az elképzelés az alapvető életviszonyokat és a gazdasági forgalmat szabályozó törvényekre vonatkozik - mondta. Ezek közé tartoznának az adó- és járuléktörvények, az alapvető polgár-, család- társaság- és munkajogi szabályok, a cégjog, a szövetkezetijog és a csődjog, a végrehajtási-, a számviteli- és ingatlan-nyilvántartási törvény. A javaslat továbbá ide sorolná a polgári perrendtartást, a pénzügyi szervezetekről szóló jogszabályt, a versenytörvényt, a Btk.-t illetve az államháztartási, a közigazgatási- és a jogalkotási törvényeket.

Ezeket a törvényeket a főszabály szerint évente csak kétszer lehetne módosítani, de ez alól kivételt jelenthetne, ha valamelyik európai bírói fórum vagy az Alkotmánybíróság egy jogszabály megváltoztatására szólítja fel az országot. Szintén a kivételek közé tartozna, ha egy veszélyhelyzet elhárítása miatt – például a kolontári vörös-iszapömlés – azonnal közbe kell avatkozni.

Az LMP további módosítási lehetőségeket engedélyezne akkor, ha ki akarnak javítani egy jogalkotási hibát. Ehhez viszont a hibás jogszabályt beterjesztő vagy azt támogató miniszternek előbb le kellene mondania a posztjáról - mondta a politikus. A kiemelt jelentőségű törvények módosításának bizottsági tárgyalásain kötelező lenne a miniszteri vagy államtitkári részvétel – tette hozzá.

Schiffer András indoklásként elmondta, meglátásuk szerint az utóbbi 10-15 évben parlamenti ciklusról parlamenti ciklusra fokozódik a jogalkotási folyamat „szétzilálása”, de a kiszámíthatatlanság az elmúlt két évben soha nem látott méreteket öltött”.

A politikus leszögezte, hogy az ország gazdasági stabilitása és a kiszámíthatóság szorosan összefügg, mert egy kiszámíthatatlan ország csak drágán jut hitelekhez. „Az, hogy Magyarország az elmúlt két évben nem volt finanszírozható valójában a piacokról, nagy mértékben köszönhető annak, hogy a kiszámíthatatlanság uralkodik a magyar jogalkotásban” – jelentette ki.