A dilemma lényegesen többről szól, mint sokan gondolják: nem csupán az LMP mostani helyzetét, de hosszú távú stratégiáját is alapvetően meghatározza - írja legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor. Az elemző szerint a parlament legkisebb pártja mai helyzetében egyértelműen abban érdekelt, hogy ne kötődjön a hiteltelenné vált, egyelőre a politikai lejtőn még mindig lefelé haladó MSZP-hez, így nem csoda, hogy a párt politikusai rendre kizárják a szocialistákkal való együttműködést. Ha azonban az LMP komolyan abban gondolkodik, hogy 2014-ben maga lehet a Fidesz alternatívája, potenciális váltópártja, akkor két dologra már most szüksége lehet - véli a politológus.

"Egyrészt a hagyományos baloldali-liberális szavazók megszólítására és átcsábítására, ami értelemszerűen nem az MSZP-től való kényszeres elzárkózással és ezáltal a még náluk lévő szavazók folyamatos elutasításával lehet sikeres taktika, hanem sokkal inkább olyan együttműködésekkel, amelyekből az új párt megerősödve kerülhet ki, s egyszersmind fokozatosan elfoglalja az MSZP helyét és elveszi szavazóit. Másrészt a megerősödéshez szükséges önkormányzati pozíciók, politikai hátországok építésére, márpedig ebből a szempontból Budapestnél kiválóbb terep - ahol az LMP a Jobbikot is megelőzve a legjobb eredményét érte el áprilisban - nem létezik. Miközben tehát az LMP ma látszólag egyáltalán nem érdekelt az MSZP-vel való együttműködésben, hosszabb távú stratégiájába illeszkedne - sőt, megalapozhatná azt -, ha sikeresen válhatna előbb a baloldal egyik, majd egy idő után a nagyobb, erősebb, potensebb pártjává" - írja Török Gábor.