Az elemző szerint kiélezett, izgalmas választási kampányról tévedés lenne beszélni, márpedig azt már megtanulhattuk, hogy a nagy tét és a pártok mobilizációja növeli, az ellenkezője pedig csökkenti a választói kedvet és a választási részvételt.

"A tavaszi voksolásokhoz képest ősszel, az önkormányzati választásokon eddig mindig jelentősen elmaradt az érdeklődés, az utóbbi két alkalommal azonban már ötven százalék fölé tornászta magát a részvételi arány. 1990-ben, amikor még két fordulós volt a szavazás, az első körben 40, a másodikban mindössze 29 százaléknyian mentek el. 1994-ben és 1998-ban egyaránt 43-43, míg 2002-ben 51, 2006-ban pedig 53 százalék szavazott. Legutóbb már csak négy olyan megye akadt (Komárom, Bács, Jász, Csongrád) - 2002-ben még nyolc -, ahol ötven százalék alatt maradt a részvétel" - írja legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor.

A politológus szerint egy héttel az idei voksolás előtt az látszik valószínűbbnek, hogy ez a lassú növekedési tendencia most megtörik, "nem lepne meg, ha jelentősen elmaradna az érdeklődés a két legutóbbitól. Pedig 2002-ben és 2006-ban is egyértelmű eredmények születtek, ha nem is olyan mértékben, mint az most várható, mégis, akkor a maihoz képest lényegesen komolyabb volt a verseny, a tét, a hevület" - véli az elemző.

Török Gábor felidézi azt a tanulságos esetet, hogy Gyurcsány kormányfő 2006 tavaszán az őszödi beszéd első részében még így fogalmazott: „Azt gondolom, ismerve a méréseket, kutatásokat, hogy az önkormányzati választásokat meg fogjuk nyerni. Ha őszinte vagyok veletek, akkor azt hiszem, nem annyira, mint 2002-ben, de érdemben, érdemben meg fogjuk nyerni. A választók nem fognak bennünket büntetni, nincsen nagyon hova menjenek, nincsen ma versenyképes jobboldal és nagyon benne van a levegőben, hogy meg kell csinálni, amit csinálunk. Nagyon benne van." Tudjuk, ehhez képest 2006 októberében az ellenzék komoly győzelmet aratott, bár a felfokozott hangulatban a baloldal érdemi pozíciókat tudott menteni, nem csupán Budapesten, de több jelentős városban is - emlékeztet az elemző.

Véleménye szerint a gyurcsányi prófécia - vagy inkább: tévedés - ennek ellenére ma aktuális lehet, természetesen a jobboldalt balra cserélve. "A Fidesz négy évvel ezelőtt harmadik fordulóról beszélt, és mindent megtett, hogy országos szintre emelje a sok-sok helyi választás jelentőségét. Most teljesen más a helyzet: a kormányzó párt láthatóan azt gondolja, hogy számára a kampány hűtése a kedvezőbb, az ellenzék pedig - bár minden bizonnyal a négy évvel ezelőttihez képest az MSZP-n kívül minden parlamenti erő jobban szerepel majd - alig várja, hogy végre túl legyen egy számára alapvetően sikertelen kimenetellel kecsegtető voksoláson" - írja a politológus.

Az elemző kifejti: csordogál a kampány, aszimmetrikus a politikai helyzet, bénult az ellenzék, rettentően szűkös a választék. "Az amúgy is gyenge kereslet így találkozik az unalmas kínálattal, ami könnyen ismét ötven százalék alá vezetheti a részvételt. Nincs persze ennek érdemi jelentősége: a választás így is, úgy is eredményt hoz, legfeljebb a vesztesek majd látványosan sajnálkoznak a sok otthonmaradón. Legfeljebb az furcsa, hogy miközben most olyan dolgokban mondhatunk véleményt, amiről elvileg a pártok országos politikusai és kampányai nélkül is tudhatunk, viselkedésünket még helyben is ők és azok befolyásolják" - írja Török Gábor.