Több vizet és több vasutat akarnak a zöldek

Péntek délután a hivatalos megnyitóval – Szabó Imre környezetvédelmi miniszter beszédével - Hortobágyon elkezdődött a zöld szervezetek XX. Országos Találkozója. Az 1991 óta minden évben (mindig más vidéki helyszínen) megtartott rendezvényen a környezet- és természetvédők szokás szerint olyan kérdésekben is kifejtik a véleményüket, amelyekhez a politika az adott pillanatban nem tud, vagy nem akar hozzászólni.

Tipikusan ilyen kérdés a Duna ügye, amelyet egyelőre egyetlen párt sem tett kampánytémává. A zöldeket viszont ezek a napi politikai szempontok egyáltalán nem befolyásolják, így aztán – információink szerint – kertelés nélkül megkérdezték a környezetvédelmi minisztertől, hogy hogyan zárult az a bizonyos vizsgálat, amit a szigetközi vízpótlással kapcsolatos magyar javaslatok Pozsonyba küldésével kapcsolatban a tárca vezetője bejelentett. Mint kiderült, az éppen tegnap befejeződött vizsgálat személyi felelősséget állapított meg, és a munkaanyagot elektronikus formában a szlovák illetékeseknek elküldő minisztériumi tisztviselőt felmentették a bősi tárcaközi bizottságban betöltött titkári pozíciójából.

A természetes vizek kérdése a találkozón más formában is szóba került. Úgy tudjuk, hogy a hazai zöldek egyrészt üdvözlik a napokban elkészült vízgyűjtő-gazdálkodási terv megszületését, ugyanakkor szeretnék, ha a parlament is szavazna róla, és új hangsúlyként megjelenne benne a vízvisszatartás szempontja, ami a kiszáradó Kárpát-Medencében különösen fontos lenne.

Külön szekció foglalkozik a Kelet-Magyarországi régió (Tiszántúl és BAZ megye) tömegközlekedési helyzetével. 2009. december 13-án 24 vonalon, 830 kilométeren szűnt meg a vasúti személyszállítás, és ennek közel fele, 396 kilométer Magyarország keleti megyéit érinti. Sok településen már busz sem jár, megfosztva a lakosságot a felzárkózásra esélyt adó munkába és iskolába járás lehetőségétől.

Szintén egy önálló szekció témája lesz a madárkórházak helyzete. Az állam helyett a vadonélő madarak gyógykezelését civil szervezet formájában működő madárkórházak látják el, saját maguk által előteremtett, alapítványi költségvetésükből. Sőt, a madárkórházaknak eljárási díj megfizetése ellenében engedélyt kell kérniük a tulajdonos államtól az állam tulajdonát képező madarak tartására, ha azok nem engedhetők szabadon a gyógykezelésük után, maradandó sérüléseik miatt. Ugyanakkor több helyen laikusok által működtetett mentőhelyeken, szakemberek és megfelelő felszerelés nélkül, nem állatkórházi keretek között gyógykezelnek vadon élő madarakat, ami súlyos állategészségügyi és állatvédelmi aggályokat vet fel.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.