A választási törvény szerint a nemzetiségi választópolgárok - megfelelő szavazatszám esetén - kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.

Az NVI tájékoztatása szerint az április 6-ai választásra is névjegyzékbe vett nemzetiségi választók között a legtöbben németek, összesen 1034-en. Horvátok 105-en, szerbek 64-en, szlovákok 59-en, romák 61-en, románok 30-an, görögök 29-en, lengyelek 23-an, ruszinok 18-an, szlovénok 14-en, örmények 11-en, ukránok 9-en, bolgárok 8-an jelezték, hogy nemzetiségiként szavaznának.

Az NVI január első napjaiban több mint 4 millió háztartásba juttatta el regisztrációs nyomtatványait, melyeken egyebek mellett a nemzetiségi névjegyzékbe vételt lehet kezdeményezni. A kitöltött nyilatkozatokat a helyi választási irodához (a helyi önkormányzat jegyzőjéhez) kell eljuttatni.

A regisztrációs kérelem a nemzetiségi névjegyzékbe vételről szól, a nyomtatványon csak egy külön választható lehetőség (egy jelölőnégyzet beikszelésével), ha az érintettek közül valaki az országgyűlési választáson nemzetiségiként (azaz pártlista helyett nemzetiségi listára) akar szavazni a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzése érdekében.

A nemzetiséghez tartozásról szóló nyilatkozat bármikor visszavonható, és a kérelmet később is bármikor be lehet nyújtani. Aki azonban egy adott választáson élni akar nemzetiségi választójogával, legkésőbb az adott választás előtt 16 nappal, az április 6-i országgyűlési választás esetében március 21-ig nyújthatja be kérelmét.

A választópolgárok a nyomtatványon arról nyilatkozhatnak, melyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A jogszabályban elismert 13 nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.