Sürgősen emelje a kormány a 2008 óta nem indexált ellátásokat, a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, az ehhez kapcsolódó segélyeket és a gyerekeket érintő természetbeni és szolgáltatási normatívákat - többek között ezt javasolja a Népesedési Kerekasztal gyerekesély munkacsoportja. A kerekasztal azért jött létre 2009-ben, hogy olyan intézkedéseket javasoljanak, melyek segítségével megszülethetnek a tervezett gyerekek Magyarországon. Tagjai a kormány és állami intézmények képviselői, szocialista, fideszes és KDNP-s képviselők, szakmai és civil szervezetek, a munkaadók, a munkavállalók és az egyházak képviselői.

Javasolják továbbá, hogy a kormány az új adórendszert "finomítsa tovább", hogy a legszegényebb, az adókedvezményeket jelenleg igénybe venni nem tudó gyerekes családokat is elérje. Például úgy, hogy egészítsék ki a rendszert egy adómentes, a létminimumhoz közeli összegű sávval vagy a negatív adó valamilyen formájával.

A gyerekek esélyegyenlőségének növelése érdekében ajánlják, hogy az oktatás reformja során igyekezzenek az iskolák minőségét közelíteni egymáshoz és biztosítani az integrált oktatást. Emlékeztettek arra is, hogy az OECD országok közül gyerekek közötti egészségi egyenlőtlenségek Magyarországon a legnagyobbak. Éppen ezért kellene a kerekasztal szerint a gyermekétkeztetési rendszert mennyiségileg és minőségileg is javítani.

A Népesedési Kerekasztal másik munkacsoportja a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos változást javasol. Szerintük néhány évtized múlva a nyugdíjba már bele kellene számítani azt is, hogy ki hány gyereket nevelt fel. Sőt, azt is beleszámítanák, hogy hogyan nevelte fel ezeket a gyerekeket, mennyire lettek például iskolázottak. Ehhez egy német mintára készülő pontrendszer bevezetését javasolják.

Kopp Mária, a kerekasztal vezetője, a Semmelweis Egyetem Magatartáskutató Intézetének igazgatóhelyettese elmondta, hogy örülnek annak, hogy jó néhány korábbi javaslatuk már megvalósult, többek között a családi adókedvezmények. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy van egy olyan rétege is a társadalomnak, ahol alapvető fontosságú lenne, hogy a következő generáció ne termelje újra azok a problémákat, amelyek miatt ezek a gyerekek később nem tudnak adófizető állampolgárokká válni.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy kiemelten fontosnak tartanák a családi napközik rendszerének fejlesztését, mert a kis településeken ezek pótolhatják hiányzó bölcsődéket és létesítésük sokkal olcsóbb, mint a bölcsődei férőhelyeké. Ehhez azonban szerinte az kellene, hogy azt az állami kompenzációt, amit a bölcsődék megkapnak, a családi napközik is kapják meg. Így lenne elkerülhető, hogy a szülőknek sok tízezer forintot kelljen fizetniük egy havi családi napköziért. További lépéseket szorgalmaznak a részmunkaidő és a távmunka elterjesztése érdekében.

Molnár Ambrus és családja felesége lengyel származású Varsóban éltek Családi kép a magyar életszínvonalról