Csernák István, a mintegy kétezer tagot számláló, több mint százéves Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense az MTI-nek azt mondta: "sokkolta" őket, amikor megtudták, nincsenek az elismert felekezetek között, ugyanakkor az új jogszabályt "fontosnak és szükségesnek ítélik", mert "kiszűri a bizniszegyházakat".

Beszámolt arról, hogy szerdán tárgyalt Szászfalvi Lászlóval, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával, aki támogatásáról biztosította egyházi bejegyzésüket. Ennek megfelelően a lehető leghamarabb benyújtják irataikat elismert egyházzá nyilvánításukhoz.

Csernák István annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a törvény rendelkezése - amellyel egyelőre 14 felekezetet ismert el egyházként - "nem ellenük szól", ezért sértődöttséget sem éreznek amiatt, hogy első körben kihagyták őket az egyházak közül.

A húszéves kritériumot (azaz azt, hogy a bejegyzéshez az egyháznak legalább 20 éve kell fennállnia) reálisnak mondta, és azzal is egyet értett, hogy az ezer tag feltételét végül nem vették bele a törvénybe. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy egy egyház tényleges létszámát nagyon nehéz pontosan meghatározni, ráadásul vannak olyan egyházak - közéjük tartozik a metodista egyház is -, amelyek a tagfelvételt a felnőttkor betöltéséhez kötik.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke az MTI-nek azt mondta: "megdöbbentek" arra a hírre, miszerint nem szerepelnek az elismert egyházak között, de tudomásul vették a döntést. A kormányzat képviselőivel tárgyalva azonban "megnyugtatták" őket, hogy megfelelnek a törvény által támasztott kritériumoknak - közölte.

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy "még az idén biztosan be kell kerülniük" az elismert egyházak közé, de lehetőség szerint minél előbb, a tervek szerint még ebben a hónapban benyújtják a szükséges dokumentumokat az illetékes szervhez. Hangsúlyozta azt is, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági problémát sem, ami bejegyzésüket esetlegesen megakadályozhatná.

Utalt arra, hogy hivatalosan 1931 óta működnek Magyarországon, noha már az Árpád-korban is éltek itt mohamedánok. A pártállami diktatúra alatt azonban törölték őket az egyházak listájáról, így a nyolcvanas évek végén újra kellett magukat regisztráltatniuk. Akármelyik évszámot veszik tehát alapul, teljesítik az új egyházi törvény által feltételként szabott 20 éves honosságot, ahogy megfelelnek az összes többi feltételnek is - hangsúlyozta.

Megemlítette, hogy a többi, 20 évnél fiatalabb magyarországi iszlám közösségek érdekeit is képviselik majd addig, amíg azok nem érik el ezt a "kort".

Balogh Zsolt, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség ügyvezetője értetlenségének adott hangot, hogy az utolsó pillanatban több ponton megváltoztatták a törvénykoncepció szövegét. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy most nem kerültek be az elismert egyházak közé, minden feltételnek eleget tesznek, ezért mihamarabb szeretnék beadni a bejegyzéshez szükséges iratokat.

Az egyházi vezető reményének adott hangot, hogy az Országgyűlés megszavazza egyházi bejegyzésüket. Véleménye szerint mintegy 30-40 egyház felel majd meg a törvény által szabott kritériumoknak.

Mint mondta, 1989-ben az állam elismerte őket, majd 1990-ben újra kellett regisztrálniuk, így szintén meghaladják a 20 éves korhatárt. A Magyarországon működő öt buddhista egyházból négy idősebb 20 évesnél - tette hozzá.

Azt a változtatást, miszerint nem lesznek egyházi kategóriák, örvendetesnek találta, mert szerinte "az emberi hitek, vallások között nem lehet és nem is szabad különbséget tenni". Ugyancsak egyetértenek azzal, hogy nem kötik ezer taghoz az egyházak elismerését, ugyanis a vallási közösségeknek "lehet komoly hitéleti munkájuk akkor is, ha nincsenek sokan".

Közölte azt is, hogy ők elégedettek voltak az 1990-es törvénnyel. Szerintük a bizniszegyházakat egyedi eljárásokkal ki lehetett volna szűrni, emiatt nem kellett volna új törvényt alkotni.

A kedd hajnalban elfogadott új egyházi törvény értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.)