Példátlan migrációs nyomás nehezedett Magyarországra tavaly – jelentette ki Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a kormány mindvégig határozott migránspolitikát folytatott, és elsőként lépett, megvédve nemcsak Magyarország, hanem az EU határait is.

Nemzetközi fórumokon jelezték, hogy az illegális migráció a balkáni útvonalon nőni fog, de a brüsszeli döntéshozók nem láttak komoly kockázatot – mondta el a főigazgató. Ezzel szemben több mint 414 ezer menekülő érkezett Magyarországra tavaly, miközben a számuk 2000 és 2012 között csak három évben haladta meg az ötezret, de a tízezret soha nem érte el.

Az idén viszont már júliusig százezren jöttek, és a nagy roham csak utána indult meg. Augusztustól ráadásul egyre gyakoribbá vált, hogy a migránsok megtagadták az együttműködést, és ellenálltak a regisztrációnak. Ezt persze a hatóságok talán nem is nagyon erőltették, hiszen attól kezdve szervezetten – és gyakorlatilag ellenőrzés nélkül – szállították az osztrák határra az embereket.

Emiatt a 414 ezer menekülőből mindössze 177 ezer főt vettek nyilvántartásba, így csak róluk sejteni – mert sokak nem tudták vagy nem akarták okmányokkal igazolni tényleges állampolgárságukat –, hogy köztük 65 ezer szír, 46 ezer afgán, 24 ezer koszovói és 15 ezer pakisztáni volt. A legtöbben tehát a Közel-Keletről, Közép- és Dél-Ázsiából, Észak- és Közép-Afrikából, valamint a Balkánról érkeztek.

Különben ők is szinte mindannyian eltűntek. A menedékjogi eljárásokat emiatt zömében meg kellett szüntetni. A kérelmezők távollétében lezárt 152 ezer ügy mellett 36 ezer még folyamatban van. Csaknem háromezer esetben született elutasító döntés, míg valamilyen nemzetközi védelemben nagyjából ötszáz személyt részesítettek. Ez érdemi vizsgálattal befejezett ügyek 15 százalékát jelenti, miközben a nyugat-európai államokban a menekülők ennél jóval nagyobb arányban számíthatnak kérelmük kedvező elbírálására.

Az előbb a szerb majd a horvát határra telepített kerítés egyébként Magyarország összes gondját megoldotta, mert a tavalyi év utolsó két hónapjában csupán ezer körüli esetben kellett intézkedni illegális határátlépés miatt, és a menedékkérők száma is csupán 5500 körül alakult. Kontrát mindazonáltal jelezte, hogy szükség van az éberségre, mert a válság nem oldódott meg, s az előrejelzések szerint idén újabb egymillió migráns érkezhet Európába.

A tíz hónapnyi menekültroham különben elég sokba került: a hivatal ezzel kapcsolatos közvetlen költségei csaknem öt és fél milliárd forintot tettek ki. Egy esztendővel korábban ilyen célra csak ennek felét, 2013-ban pedig a harmadát költötték.

A tavalyi költségvetésben a hivatal számára 9,7 milliárdot irányoztak elő, amit a kormány év közben további tízmilliárddal megtoldott Kontrát szerint. Ezzel kapcsolatban jelezte: sajnálatosnak tartja, hogy az unió jóval kevesebb támogatást adott Magyarországnak, mint más érintett tagállamoknak.