Erősen kétséges, hogy a kormány idegenellenes kampánya képes lesz-e távol tartani a menedékkérőket. Ellenben a gyűlölködés valószínűleg növekedni, a közérzet romlani fog. Az elvándorlás miatt Magyarország „egyenlőtlen cserék" részesévé vált.

Zeeshan krikettjátékos, magyar válogatott

A kérdésnek nyilvánvalóan van politikai aktualitása, de ez tudományos esemény – határozta meg köszöntőjében a „migrációs minikonferencia" irányát a vendéglátó, Janky Béla, az MTA szociológiai intézetének igazgatója. Tóth Pál Péter (KSH Népességtudományi Intézet) is arról beszélt, hogy morális és szakmai értelemben felháborította a nemzeti konzultációban tetten érhető szándék: a mostani alkalom azonban semmiképpen sem kíván politikai demonstráció lenni, hanem egyfajta előrendezvénye egy őszre tervezett nagyszabású tudományos tanácskozásnak.

A szakmai autonómia nem azt jelenti, hogy nem szólunk hozzá dolgokhoz. Pont az ellenkezőjét jelenti – konstatálta Melegh Attila (Corvinus Egyetem). Abból az alapvetésből indult ki, hogy a migráció az egyik legtermészetesebb folyamat, a Dunát könnyebb elterelni, mint a vándorlást megállítani.

Begum Ali vállalkozó, édesanya

Magyarországon a kilencvenes évek elején a be- és kivándorlás mérlege egyértelműen pozitív eredményt mutatott. Főképp a határon túli magyarok bevándorlása volt intenzív, a kivándorlás nem – vagy csak időlegesen – nőtt abban az időben. A kétezres évek közepétől az egyenleg folyamatosan romlik, egyrészt a bevándorlás visszaesése, stagnálása, másrészt a növekvő elvándorlás miatt.

Melegh Attila szerint Magyarország migrációs szempontból – a szociálpolitikai befizetéseket és tőkejövedelmeket nézve – „egyenlőtlen cserékben" vesz részt. Az elvándorlás során elvesztett magas iskolai végzettségű csoportokat, illetve jól képzett szakmunkásokat csak töredékesen pótolják a kisebb számban hozzánk érkező nem európai csoportok.

Dariush idegenvezető, Petőfi-rajongó

Az elismert menekültek száma a második világháború óta először érte el az 50 milliót – ismertette az adatokat Kováts András (MTA, kisebbségkutató intézet). Többségük azonban „belső menekült", az országhatárt közülük 17 millióan lépték át. Sem abszolút számokban, sem arányaiban nem az Európai Unióban van a legtöbb menekült: a világ öt legnagyobb befogadó országa (Pakisztán, Irán, Libanon, Jordánia és Törökország) több mint háromszor annyi menekültről gondoskodik, mint az EU tagállamai együttvéve.

A menekült státuszhoz folyamadók száma viszont Európában is jelentősen megnövekedett – folytatta Kováts András. Az „elismerési arányt" tekintve Magyarország (nem egészen 10 százalékkal) sereghajtó az uniós tagállamok között. Tóth Judit (Szegedi Tudományegyetem) fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a migrációval járó kiadások csaknem 90 százalékát az EU finanszírozza.

Sophie dadus, édesanya

Kérdésünkre, az idegenellenes kormányzati propagandának lehet-e olyan következménye, hogy távol tartja a menekülteket, Melegh Attila úgy vélte: előfordulhat, hogy a kampány elriaszt embereket. Annyi hatása biztosan lesz, hogy megerősíti az aktívan idegengyűlölő tábort és a hasonló nézeteket valló politikai csoportokat. A migrációval kapcsolatos nemzetközi, uniós eljárások politikai alapelveken nyugszanak. A kampány szétrombolhatja a viszonylagos politikai nyugalmat is.

Kováts András szerint ellenben nem valószínű, hogy a már útnak indult menedékkérőket sikerül eltántorítani. A kampány ezzel együtt képes rossz közérzetet kelteni, csökkenteni a komfortérzetet az országban. Tóth Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltés tilalma mindenkire vonatkozik.