A beruházó és a fejlesztő közötti vita nem újkeletű. A Fidesz már ellenzékben is harsányan bírálta, alapjaiban elhibázottnak tartotta a 8,5 milliárd forintból létrejövő multifunkcionális központ finanszírozási konstrukcióját. A köz- és magánszféra beruházási együttműködésének (PPP) nincs hazai törvényi szabályozása, így a beruházások menetét egyedi szerződések határozták meg. A főváros álláspontja szerint a Porto Investmenttel kötött szerződés különösen vitatható, mivel minden kockázatot a főváros kénytelen viselni, miközben a magánbefektető többszörös áron valósítja meg a beruházást. A 8,5 milliárdos beruházás fejében a főváros 25 év alatt 31 milliárdot kénytelen kifizetni.

A városatyák ellenérzését tovább erősítette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaszi bejelentése, miszerint valamennyi állami PPP-szerződést felülvizsgálnak – azóta kiderült, hogy fel is bontják ezeket a fejlesztőket részlegesen kártalanítása mellett. A főváros tagadta, hogy szerződésbontásra készülne a Porto-val, de vitája állandósult a főváros egyetlen PPP-beruházásban megvalósuló projektjének fejlesztőjével.

A helyzetet tovább mérgesítette Bagdy Gábor főpolgámester-helyettes akciója, amellyel közgyűlési felhatalmazás nélkül hívta le a CET egymilliárd forintos teljesítési bankgaranciáját. A fejlesztő és a generálkivitelező keresetet nyújtott be Fővárosi Bíróságon. A főpolgármester-helyettes pedig utólagos jóváhagyást kért a közgyűléstől. (Bagdy Gábor később bánatpénz fizetésére kötelezte volna a bérlőket, de ezt az előterjesztést végül elvetették.)

Közben az Állami Számvevőszék is befejezte a főváros önkormányzat költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzését,  amelynek során bűncselekményre utaló tényekre bukkantak. Ezeket mindmáig nem részletezte az ÁSZ, viszont különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. A nyomozás jelenleg is folyik. A fejlesztő már korábban beperelte az önkormányzatot és vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál.

A 32 millió eurós beruházás megvalósításához egyébként egyetlen fillért sem adott a főváros. Annak idején éppen azért döntött a közgyűlés  a PPP mellett, mert nem volt rá pénze. A Porto-nak se sok, a beruházási költségek 90 százalékát hitelből teremtette elő. A bank pedig biztosítékot kért. A 2008 januárjában kötött megállapodásban a felek rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. Akkor is, ha bizonyíthatóan a szolgáltató – azaz a Porto –súlyos szerződésszegése miatt szűnne meg a szerződés. A kötelezvény 25 évre szól. Így vált a beruházás készfizető kezesévé az önkormányzat.

Erre hivatkozva követel most tízmilliárdot a fejlesztő.

A főváros szerint a szerződés felmondása a fejlesztő tehetetlenségének nyílt beismerése. Ezzel bizonyítottnak vélik, amit az önkormányzat eddig is sejtett: a Porto nem tudja befejezni a beruházást. Az épületet az eredeti határidő szerint már tavaly augusztusban át kellett volna adni, ám a kulcsrakész állapothoz még mindig hiányzik 17 elem – pl. külső sorompók, forgalomterelők – csupán a beépített lábtörlőket sikerült pótolni a korábban összeírt listából. A főváros szerint a Porto közleménye nem tükrözi a tényleges jogi helyzetet. Mindemellett a polgármesteri hivatal közleménye szerint az önkormányzat jelen helyzetben nem tehet mást, minthogy a Porto nélkül fejezi be a beruházást.