Másfél évtizede, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, ahonnan körülbelül százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófájának tizenöt év elteltével sincsenek a károkért helyt álló felelősei, sem kézzelfogható szabályozási vagy intézményi következményei.
Tizenöt éve zúdult Magyarországra a cián
A ciánszennyezés képei bejárták a világsajtót: a Tiszán 40 kilométer hosszú méregfelhő vonult végig, ezerkétszáz tonnányi haltetemet hagyva maga után. A vízben a mérgek koncentrációja elérte a határérték száznyolcvanszorosát. A károk mértékéről csak becslések születtek: Magyarország – jóval az események után – 29,3 milliárd forintos kárt jelzett, ez azonban csupán a közvetlen anyagi veszteség volt, a környezeti értékek pusztulását nem számszerűsítették.
 |
| Gárdi Balázs / Népszabadság |
Az Aurul a Romániában és az alvízi országokban bejelentett kártérítési igények elől csődbe menekült, a részleges kárpótlás és a kárelhárítás költségei az érintett államokra maradtak. Időközben kiderült, hogy a cégnek sem értékelhető biztosítása, sem ilyen eseményekre szóló kármentési terve nem volt. A rendezést az is nehezítette, hogy az Aurul minden szükséges engedéllyel rendelkezett a román hatóságoktól.
Bár a baleset világosan megmutatta az ellenőrzési és engedélyezési rendszer hiányosságait, a szabályozásban semmilyen érdemi változás nem történt, ami a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-katasztrófához is hozzájárulhatott. Az Európai Parlamentben született egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok megosztottsága miatt a bizottság nem kezdeményezett ilyen jogszabályt, és hasonló lépés a jövőben sem várható.
 |
| Gárdi Balázs / Népszabadság |
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének tájékoztatása szerint járhatóbb útnak tűnik egy olyan kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetése, amely túlságosan megdrágítaná a legnagyobb környezeti kockázatú bányászati technológiákat. Az új szabályt különösen indokolttá tenné, hogy Romániában ismét napirendre került a verespataki, szintén ciános eljárást használó bánya megnyitása, ami miatt Sallai R. Benedek LMP-s bizottsági elnök tegnap a magyar és a román parlamenti zöldbizottság együttes ülését kezdeményezte. Mint lapunknak elmondta, Áder Jánost is megkereste annak érdekében, hogy az államfő lépjen fel román kollégájánál a bányanyitás megakadályozásáért.
A ciánkatasztrófa utóéletéről szóló riportunk a szombati Népszabadság Hétvége mellékletében olvasható.
