Augusztus 1-je óta valamivel több mint nyolcszáz külföldön élő magyar nyújtott be kérelmet a központi névjegyzékbevétel iránt a Nemzeti Választási Irodához (NVI). Ahhoz képest, hogy eddig összesen legalább negyedmillió embert értesítettek erről a lehetőségről, az érdeklődés mérsékelt, viszont az érintettek a 2014-es parlamenti választást megelőző tizenötödik napig gondolkodhatnak azon, akarnak-e voksolni. Vagyis: még nyolc-kilenc hónapig törhetik a fejüket ezen. Igen valószínű, hogy addig a határon túli magyar szervezetek és a hazai pártok – elsősorban a Fidesz – is próbálják majd rábírni őket a választáson való részvételre.

Aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, csak az országos listára szavazhat, így a határon túliak – feltéve, hogy a hazai szavazókhoz képest szignifikánsan különböző pártpreferenciával rendelkeznek, például mindannyian a jobboldalt támogatják – két-három mandátum sorsába szólhatnak bele. Ha viszont a körükben az egyes pártok nagyjából az itthonihoz hasonló támogatottsággal rendelkeznek, a választási eredményt érdemben nem befolyásolják.

A feliratkozási időszak első tíz napja alatt Romániából csaknem háromszázan, Szerbiából mintegy százötvenen jelezték, hogy a 2014-es parlamenti választáson szavazni szeretnének. Az érdeklődök több mint fele tehát a két szomszédos ország magyar kisebbségéhez tartozik, és ők valószínűleg a 2011-ben bevezetett kedvezményes honosítási eljárásban szerezték meg a magyar állampolgárságot.

Az NVI honlapján olvasható adatok szerint jóval kisebb az érdeklődés azokban a környező államokban – Ausztriában, Szlovákiában és Ukrajnában –, ahol tiltják a kettős állampolgárságot. Az e három országból érkezett regisztrációs kérelmek számát csak összesítve teszik közzé, amely még nem éri el a húszat sem.

Ezekbe az országokba – amelyekben körülbelül negyvenezer kettős állampolgár élhet – az NVI senkinek nem küldött tájékoztatott a regisztrációról, hiszen a levéllel „lebuktatná” azokat, akik a helyi törvények szerint jogellenesen vették fel a magyar állampolgárságot. Egyes információk szerint a legtöbben Ukrajnából kérték a honosításukat, de sokan csak az unión belüli szabad mozgást biztosító magyar útlevél megszerzése érdekében, így vélhetően eszükbe sem jut majd szavazni.

A távolabbi államok közül Németországból eddig hetvenen, Svájcból huszonheten jelentkeztek, de érkezett már regisztrációs kérelem az Egyesült Államokból, Finnországból, Izraelből és Kanadából is. Eddig egyébként összesen csaknem harminc országból jelezték magyar állampolgárok, hogy voksolni akarnak.

A statisztika különben nem teljes, mert a választási eljárási törvény alapján az országok szerinti bontásban csak azok a regisztrációs kérelmek szerepelnek, amelyekben a választásra jogosult megadta a lakcímét. Ha azonban valaki a nyilvántartásba vételről faxon vagy e-mailben szeretne értesítést kapni, annak a lakóhelyéről semmit nem tudhatunk. Az NVI oldalán található táblázatban ezért a nagyjából nyolcszáz kérelmező közül kétszázról nem közlik, hogy tulajdonképpen hol él.

Az iroda ezt persze tudja, de a jogszabály szerint nem adhat információt. Egyébként valamilyen értesítési címet mindenkinek meg kell adnia, hiszen a választási levélcsomagot másként nem lehetne kézbesíteni. Ez – a határon túliak védelme érdekében, akik esetleg szankciókra számíthatnának, ha kiderülne, hogy kettős állampolgárok – lehet bármelyik külképviselet, a kijelölt csaknem kéttucatnyi határ menti magyar település valamelyike, de egy magyarországi ismerős lakcíme is.