Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) feljelentésként értékelt átirata alapján hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával már február 7-én elrendelte a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség a Portik-Laborc-találkozó miatt – tudtuk meg Fazekas Géza ügyészségi szóvivőtől. Közlése szerint egyelőre csak a két találkozón elhangzottak tartalmát vizsgálják, gyanúsítottja még nincs az ügynek. Részleteket nem árult el, mert mint fogalmazott: amíg az AH fel nem oldotta a találkozó leiratainak titkosságát, a nyomozás egésze is titkos volt. Azonban még mindig vannak az ügynek olyan részletei és dokumentumai, melyek titkosak (például a hangfelvételek, amelyekről a nyílttá tett leiratok készültek), így továbbra sem bocsátkozhat részletekbe – szögezte le Fazekas.

A titkosszolgálati munkában jártas szakemberek némi megdöbbenéssel fogadták a hírt. Az eddigiek alapján ugyanis úgy tűnik, a feljelentő (AH) és a nyomozást elrendelő ügyészség álláspontja szerint Laborcnak és munkatársának feljelentést kellett volna tennie a Portiktól hallott konkrét bűncselekmények miatt még mielőtt történeteinek hitelességét ellenőrizték volna. Szakmailag ez azonban hibás, sőt veszélyes lépés lenne. Egyik névtelenséget kérő forrásunk szerint ilyen alapon fel lehetne tenni azt a kérdést is, hogy Kocsis Máté, aki képviselő, így hivatalos személy, a parlamenti szakbizottság elnökeként miért nem jelentette fel orgazdaság vagy más bűncselekmény gyanújával az MSZP-t, hiszen azt nyilatkozta, hogy „kiderült, szervezett bűnözésből származó pénzek mentek a baloldalhoz, a baloldal politikusaihoz”.

Kocsit egyébként épp a fenti kijelentése miatt támadta hétfőn a parlamentben az MSZP. Harangozó Tamás Kocsis fenti kijelentésére utalva szólította fel a párt kommunikációs igazgatóját, hogy hagyja abba a baloldali emberek sértegetését, különben feljelentik. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a Fidesz kollektív bűnösnek kikiáltja általában a baloldali érzelmű és gondolkodású embereket. Harangozó hozzátette: Kocsis Máté vádaskodás és mások sértegetése helyett inkább tisztázza magát az ügyben, mert mint azt elsőként a Magyar Nemzet megírta, polgármestersége alatt „Jófiúk” néven olyan civil biztonsági szervezet jött létre a kerületben, amelyet az önkormányzat pénzelt, és amely mások mellett Portik Tamás testőrét is alkalmazta. Harangozó emlékeztetett arra is, hogy Kocsis a Fradi alelnökeként „egy csapatban focizik” azzal a gyilkosságért elítélt Sz. Ferenccel, aki a Fidesz-székház önkéntes védelmezői között is feltűnt.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfőn meghallgatta a Laborc-Portik-találkozó felvételeit. A jövő héten újra meghallgatják, addigra a szakemberek megpróbálják hallhatóvá tenni azokat a részeket, amelyek alig érhetőek. Legalábbis az ellenzéki képviselők szerint. A kormánypártiak ugyanis kevésbé ragadtak le a felvételek hallhatóságán, és a szerintük sem túl jól hallható felvételekből is kétséget kizáróan megállapították: a nyilvánosságra hozott leiratok és a még mindig titkosított hangfelvételek egyeznek.

Korábban Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója és ügyvédje, Zamecsnik Péter is úgy nyilatkozott: a második találkozójuk lényegesen hosszabb volt az elsőnél, ehhez képest az elsőnek a leiratának a terjedelme kétszerese az elsőének. A Népszabadság kérdésére Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke ugyanakkor azt mondta: a politikusok akárhányszor is meghallgathatják a felvételeket, azt nagy valószínűséggel nem tudják megállapítani, hogy vágtak-e ki belőlük egybefüggő részeket vagy sem.

Hétfőn megkezdte az aláírásgyűjtést a Párbeszéd Magyarországért annak érdekében: rendkívüli parlamenti ülésen tárgyaljanak a képviselők arról, hogy az elmúlt 23 évben miképpen fonódott össze alvilág és titkosszolgálat, alvilág és politika. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatójaként ugyanakkor bejelentette: pártjának parlamenti frakciója kedden alakítja ki állásfoglalását, hogy milyen vizsgálat induljon az ügyben. képalá Fotó: reviczky zsolt