A civil képviselőt egy korábbi, időközben már rendezett (43 ezer forintos) adótartozás miatt méltatlanná nyilvánító szavazás titkosságát az MSZP-frakció kezdeményezte, és Várnai kalkulációi alapján baloldali szavazatok is bőven kellettek a végeredményhez. Úgy véli: az LMP mellett a szocialista többség is ellene szavazott. A testület 22 tagú: a baloldali összefogásnak kilenc képviselője és egy polgármestere van, a Fidesz-KDNP kilenc, a Jobbik és az LMP egy-egy képviselői hellyel rendelkezik. Egy oldalról tehát semmiképpen sem érkezhetett a 12 szavazat.

Várnai elmegy a falig Korponai Tamás / Népszabadság

Bár a voksolás titkos volt, úgy tudni, Karácsony Gergely polgármester és Szabó Rebeka alpolgármester tartózkodott, a jobbikos Czeglédi János pedig nemmel szavazott, vagyis a 12 igen matematikailag is csak fideszes-baloldali kooperációval jöhetett össze. Kerestük az alpolgármestert, ám eddig nem értük el.

2011 óta nyilvánvaló, hogy a méltatlanság intézményét a mindenkori hatalom politikai fegyverként használja az aktuális ellenfelekkel szemben. Akkor a felcsúti Mészáros Lőrincnek segített a minimális adótartozással rendelkező polgármester eltávolításában a kormánytöbbség a nem sokkal korábban elfogadott törvénnyel. A jogszabály szerint méltatlansági eljárás indítható a köztartozásmentes adózók listáján nem szereplő képviselők ellen. Hogy nem a közélet megtisztítását, hanem a leszámolások végrehajtását segítő paragrafusról van szó, azt időközben számos példa demonstrálta: Pomáz fideszes polgármesterével szemben - bár nem szerepelt a listán - a képviselő-testület nem tartotta szükségesnek megindítani az eljárást, Dunakeszin három fideszes képviselő úszta meg ugyanígy.

Várnai lapunknak azt mondta, a Zuglóban működő pártok nemigen kedvelik, mert sok közpénzt érintő ügyet, baráti cégeknél landoló közbeszerzést, tanácsadói szerződést akadályozott meg, illetve tett nyilvánossá, és ezzel sok érdeket sértett. Szavai szerint legutóbb a jelenleg is futó sportpálya-beruházás vett megmagyarázhatatlan fordulatot a kerületben: bár a közérdeket az szolgálná, ha a közpénzes megbízásokat csak nyílt közbeszerzési eljárásban lehetne elnyerni, itt 149 milliós beruházásra írták ki a meghívásos tendert (annak ellenére, hogy az állam 200 milliót adott a projektre) – feltehetően azért, mert a nyílt eljárás csak 150 milliótól kötelező. A tenderre végül érthetetlen módon két kecskeméti és egy sóskúti céget hívtak meg, miközben zuglói vállalkozások tucatjai is alkalmasak lennének rá.

– Úgy látom, hogy aki közel kerül a közös kasszához, annak politikai oldaltól függetlenül mindig maga felé hajlik a keze – mondja a civil képviselő.

Várnai azt állítja: mivel az általa elnyert képviselői hely egy listás mandátum, akkor sem lesz szükség időközi választásra, ha esetleg megfosztják a tisztségétől. A fellebbezés elbírálásáig azonban Várnaié a képviselőség, és bízik benne, hogy meg is fogja tartani: a törvény szerint 60 napnál hosszabb köztartozás adhat okot az eljárásra, ő pedig a szóban forgó terminus lejárta előtt rendezte az ügyet, és a méltatlansági eljárás idején már tartozásmentes volt. Erre a budapesti kormánymegbízott lapunk birtokában lévő állásfoglalása is felhívja a figyelmet, azt írva: méltatlansági eljárás során képviselői megbízatásának megszüntetése nem lehetséges. A döntő szót ugyanakkor a munkaügyi bíróság mondhatja ki.

Karácsony Gergely polgármester mindenesetre vétót nyújtott be a Várnai László méltatlanságát kimondó képviselő-testületi döntéssel szemben, mert szerinte a vonatkozó jogszabály igazságtalan és alkalmazhatatlan. A vétó nyomán a képviselőtestületnek tizenöt napon belül ismét tárgyalnia kell az ügyet.