A járások kialakításával összefüggésben készített kutatói tanulmányok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés megalapozását szolgáló adatoknak minősülnek, ennélfogva – törvény rendelkezése alapján – a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak – ezzel utasította vissza korábban Lapmerth Mónika parlamenti képviselő kérdését Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Az MSZP közjogi kabinetjének vezetője szerint viszont a közigazgatás jelentős átalakítását előkészítő hatástanulmányok nyilvános adatnak minősülnek. Egy kormányhatározat szerint a járásokat „a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében” hozzák létre. De hogyan lehet „ügyfélközpontú területi közigazgatást teremteni, ha a vonatkozó jogszabály előkészítésének folyamatában éppen az érintettek széles körének, maguknak az ügyfeleknek” nem adnak lehetőséget, arra hogy a hatásvizsgálatokat megismerhessék? – teszi fel a kérdést a szocialista politikus.

Ugyanakkor a Hétfa Elemző Központ honlapján megtalálhatóak azok a tanulmányok, amelyeket a Nemzeti Közigazgatási Intézet rendelt meg 23 millió forintért a járások kialakításával kapcsolatban. Lamperth szerint azonban nem derül ki, hogy Navracsics ezeket minősítette-e nem nyilvános dokumentumoknak, vagy készültek-e más hatásvizsgálatok is.

Ha ezekről van szó, a politikus igencsak furcsának találja, hogy a tanulmányokhoz az interneten bárki hozzáférhet. Amennyiben a miniszter mégsem a Hétfa anyagaira utalt,  Laperth szeretné tudni, hogy a járások kialakításával összefüggésben a közigazgatási tárca vagy az irányítása alá tartozó szervek megbízásából készített-e más is tanulmányokat, és ha igen, azok mit tartalmaznak, s mennyit fizettek értük.

A Hétfa tanulmányaiból egyébként elég világosan kiderül, hogy a kutatók nemigen tudhatták, mit akar a kormány, ezért többféle lehetséges koncepciót is felvázoltak. Néhány szempontot azonban leszögeztek. Az egyik, hogy húsz kilométernél többet az emberek nem szívesen utaznának ügyeik intézése miatt.

Jelezték ugyanakkor, ha az a cél, hogy „a járások a polgárok valós térhasználati szokásain alapuló, ahhoz igazodó, komfortos, identitásalapú társadalmi terek” legyenek, akkor „ vitathatatlan vonzerővel rendelkező, mintegy 250-400 járásközpont kijelölése a dolgunk, amelyekhez olyan tereket társítatunk, amelyek figyelembe veszik az esetleges hagyományokat, és tekintettel vannak a környék polgárainak jellemző területhasználatára”. Tehát a jelenlegi szokásaikra: például arra, hol töltik szívesen az idejüket, hová járnak vásárolni.

A kormány javaslatában viszont 168 járás szerepel, s azok kialakításánál már harminc kilométeres utazási távolággal számoltak. Ugyanakkor több, azonos körjegyzőséghez tartozó települést más-más járásokhoz soroltak be, néhány esetben pedig a járásközpont kijelölésekor egyértelműen politikai szempontok érvényesültek. Például az ellenzéki polgármester vezette Budaörs és Dorog – kétségtelenül kedvező adottságai ellenére – a tervezet szerint nem lenne járási székhely.

E kérdés kapcsán a Fidesz-frakción belül is vita bontakozott ki, mert a kormánypárti polgármesterek maguk is elégedetlenek a járások tervezett határaival. Budapesten valószínűleg sikerül is elérni, hogy az eredetileg tervezett körzet helyett valamennyi kerület „járási jogot”, így „járási” hivatalt is kap.

Abban sincs egyetértés, hogy ki vezesse ezeket a hivatalokat: a megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan politikus vagy szakember. A frakció inkább az előbbi megoldást támogatná, mert a parlament létszámának csökkentése miatt 2014-ben biztosan kieső képviselők számára egyfajta visszavonulási lehetőséget biztosítana. A kormány viszont inkább – az eddigi tapasztalatok alapján kissé váratlanul – a szakértelem pártjára állna.

Nyilván ezek a belső viták magyarázzák, hogy máig nem terjesztették a parlament elé a járási rendszer kialakításához szükséges törvénytervezeteket. Korábban a közigazgatási tárca államtitkára még azt ígérte: február 10-én az országgyűlés asztalán lesznek a javaslatok.

Meglepő viszont, hogy az érdemi kérdésekről kevés szó esik. Arról, hogy mi lesz majd a járások feladata, egyelőre csak annyit tudni, hogy az államigazgatási feladatok nagyobb részét átveszik az önkormányzatoktól. De például arról, hogy pontosan melyek ezek, s mi lehet a dolga a járási hivataloknak a helyhatóságok működése feletti törvényességi felügyeletben – ami a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik ugyan, de a járási hivatalok azok kirendeltségei –, nemigen beszél senki. Pedig ez utóbbin múlik, hogy az állam még jobban rátelepszik-e az önkormányzatokra.