A statisztikai adatok szerint minden második fiatal még a 18. életévének betöltése előtt túl van néhány apróbb bolti lopáson. Ezt eddig szinte következmények nélkül megtehették, de a közbiztonsági törvénycsomag életbe lépése óta a rendőrség keményebben felléphet ellenük.
Az augusztus 19-én életbe lépett közbiztonsági törvénycsomagnak köszönhetően a hatóságok szigorúbban tudnak fellépni a tulajdon elleni szabálysértésekkel szemben. Ebben a módosításban találjuk meg a fiatalkorú szabálysértőkre vonatkozó részt, miszerint őket is szabálysértési őrizetbe veheti a rendőrség a gyorsított bírósági eljárás céljából, a bíróság pedig 30 napos elzárással is sújthatja őket.
A fiatalkorúak az elkövetett vétségeket eddig szinte szankció nélkül megúszták, a hatóságok ugyanis legfeljebb pénzbírsággal sújthatták volna őket, de a szabálysértési törvény 29. paragrafus második bekezdése szerint "Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van".
Az utóbbi években viszont egyre többször találkozott a rendőrség olyan bűnözőkkel, akik tudatosan használták ki, hogy húszezer forint alatt tehetetlen a rendőrség, emellett szép számmal akadtak olyanok, akik a korukat használták ki.
A jogalkotó a szabálysértési törvény szigorításával reagált a magyar társadalomban jelentkező kihívásokra. Kérdés, hogy mindez valóban eléri-e célját? Vajon minden apró lopást elzárással büntetnek majd, vagy továbbra is komolyabb következmény nélkül maradnak a vétségek? -
teszi fel a kérdést a Hírszerző mai írásában.
Nagy Anna kormányszóvivő szerint az ilyen személyek miatt több településen is ellehetetlenült az élet. A kormány így fogalmazott: a Büntető törvénykönyv szigorítására alapvető társadalmi igény volt.
A jogvédők viszont úgy vélik, a szülőknek nincs igényük arra, hogy egy buli hevében elkövetett marhaságot elzárással toroljanak meg.
Az új szabályokkal kapcsolatban elvi kifogások is akadnak, ezért bírósági körökben jó ideig reménykedtek abban, hogy a parlament nem fogadja el ezeket az átgondolatlan rendelkezéseket, vagy ha mégis, a javaslat az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül -
tájékoztatotta a Népszabadságot korábban Frech Ágnes.
Aggályos ugyanis - fogalmazott a Fővárosi Bíróság (FB) büntetőkollégiumának vezetője -, hogy titkárok hozzanak meg szabadságelvonással járó, tehát a bírák hatáskörébe tartozó döntéseket, miközben a függetlenség garanciái az esetükben teljesen hiányoznak. Az pedig nem túl szerencsés megoldás, hogy az alaptörvény korábbi AB-határozatokkal ellentétes módosításával bővítették a titkárok feladatkörét.
A kollégiumvezető azt sem értette, hogy miközben a börtön a büntetőjog szerint csak ultima ratio lehet, mostantól a szabálysértést elkövető fiatalkorúakat is rács mögé kell dugni.
