Tiltakoznak a Magyar Posta titkosítása ellen

Újabb támadást intéz az információszabadság ellen a kormányoldal – figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Más civil szervezetek pedig nyílt levélben tiltakoztak a Németh Szilárd fideszes politikus által benyújtott törvénymódosítás ellen, amely szerint a Magyar Posta szerződései és a cég egyéb adatai a jövőben nem lesznek nyilvánosak.

A javaslat szerint a közel 200 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkező Posta mentesülne a közérdekű adatkérések megválaszolása alól. Ez ellen tiltakozik a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és a Társaság a Szabadságjogokért.

A szervezetek tiltakozó nyílt levelet tettek közzé, melyben jelzik, hogy a javaslat nem illeszkedik a közérdekű adatok hozzáférését akadályozó törvények hosszú sorába. A Németh Szilárd által benyújtott dokumentum szerint a Magyar Posta és az általa tulajdonolt cégek titokban tarthatnák azokat az adatokat, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése e vállalkozások üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

A civilek szerint a törvény túl nagyvonalú a Magyar Postával szemben. A vállalat részvényeinek 75%-a közvetlenül a magyar állam tulajdonában van, a fennmaradó részt pedig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete birtokolja. Ebben a szervezetben az FHB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Takarékbank is meghatározó befolyással rendelkezik.

Hasonlóan vélekedik az Eötvös Károly Intézet is. A szervezet úgy látja, az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikációban a közjóra vonatkozó puszta hivatkozások is folyamatosan gyérülnek, tanúi lehettünk a nyilvánosságot biztosító jogok rendszerszintű megnyirbálásának. Azt tapasztalják, ennek a folyamatnak elsődleges célpontja az információszabadság alapjoga.

Az eddigi törvénymódosítások alapvetően az információs alapjog kiüresítésére irányultak – vélik. Utalnak például a „visszaélésszerű adatigénylés” szabályozására, a jelentős számú, nagy terjedelmű adatigénylés korlátozására, továbbá arra, hogy adott esetben már az adatok kiadása előtt fizetési kötelezettséget rónak a rendszerint nem vastag pénztárcájú adatigénylőre, s arra: ha az igénylő a nevét nem közli, megtagadható az adatok átadása.

Azt viszont e kormányzati törekvésekkel kapcsolatban némi kárörömmel és a szabadság ügye feletti öröm érzésével le kell szögeznünk – fogalmaznak –, hogy a szabadságjogok korántsem olyan esendőek. Miközben a folyamatos jogszabály-módosítások a nyilvánosság ügyének ugyan jelentős károkat okoztak, mégsem érték el a kívánt célt: a gyanús esetek – civil szervezetek, polgárok, újságírók áldozatkészségének köszönhetően, gyakorta peres eljárások eredményeképpen – mégiscsak napvilágra kerültek.

Az intézet most azt látja, hogy a nyilvánosság ellenfelei taktikát váltanak. A Németh Szilárd által jegyzett törvényjavaslat szerint a nem kis részben közpénzből, illetve az Európai Unió pénzéből működő Magyar Posta szerződései és a cég egyéb adatai – leszámítva a tömegszerződések tartalmát, amit egyébként sem lehet eltitkolni – a jövőben nem lesznek hozzáférhetőek, ha ez a nyilvánosság a postának „aránytalan” üzleti sérelmet okozna. Az persze nem derül ki – jelzik –, mi tekintendő aránytalannak.

Az információszabadság logikáját és az ebből fakadó bizonyítási kötelezettséget ugyan igyekszik az előterjesztés megfordítani, de nem biztos, hogy sikerrel – legalábbis a jogvédők így gondolják. Az információszabadságról rendelkező törvény szerint ugyanis ha „a törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek (...) kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat”.

A jogszabály azt is tartalmazza, hogy az adatszolgáltatás megtagadásának jogszerűségét és annak indokait mindig az adatkezelőnek kell bizonyítania. Ráadásul amennyiben az adatkezelőnek mérlegelési joga van, a nyilvánosság joga minden esetben elsőbbséget élvez az titkolózók érdekeivel szemben – hangsúlyozzák.

Mellesleg az alaptörvény szerint pedig a „közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. Ha tehát a tervezet elfogadását nem sikerülne megakadályozni, akkor sem veszett el az információszabadság az intézet álláspontja szerint. Viszont úgy látják, sok múlik az alapjogok híveinek kitartásán, a jogászi szakmán és a bírákon is.

 

A Magyar Posta 2014-ben 200 milliárd forintos mérleggel zárt, amely után 3 milliárdot adózott. A törvényjavaslat a 200 milliárd forintot érő állami vagyonnal történő gazdálkodást titkosítaná.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér