A szervezet kedden az MTI-vel azt közölte, hogy - a parlamentben hétfőn elfogadott - új Btk. büntethetőségi korhatárra vonatkozó rendelkezése több ponton ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményében foglaltakkal, így a gyermek mindenek felett álló érdekével, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás követelményével és a bírói eljárás minden lehetséges esetben való mellőzésének előírásával.

A szervezet szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás rendszere nincs felkészítve arra, hogy a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek. Azt is megjegyezték, hogy a szabadságtól való megfosztás nem megoldás, ha nincs lehetőség speciális programokra, ha az elítélt gyermek nem kap segítség abban, hogy megértse mi és miért történt vele, és hogy a jövőben hogyan kerülheti el a hasonló helyzeteket.

Az UNICEF magyar bizottságának érvei között szerepel, hogy a gyermekkori bűnelkövetés hátterében nagyon sokszor családi problémák, bántalmazás, erőszakélmény áll. A gyermek igen sokszor maga is áldozat, amire a büntető igazságszolgáltatási rendszer nem tud válaszolni. Ráadásul ez a jogszabályváltozás élesen szembemegy azokkal a törekvésekkel, amelyek a gyermekközpontú igazságszolgáltatás Magyarországi kiépítését célozzák - értékelik az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk. szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek, ha képesek belátni tettük következményeit. A 12 és 14 év közöttieknél legsúlyosabb büntetésként egytől négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el majd a bíróság.