A szervezet indoklása szerint az új jogszabály nem segíti a korrupció felszámolását, és nem védi kellően azt, aki korrupciót észlel és bejelent.

A TI Magyarország utalt arra, hogy már a törvényjavaslat előzetes változatát is kritizálták, ám az egyeztetésre bocsátott első változatot megelőlegezett bizalommal továbbgondolásra alkalmas próbálkozásnak tartották. A parlament által kedden elfogadott törvény azonban "nem más, mint a korrupció ellen fellépni hajlandó polgárok megvédésére tett alkalmatlan kísérlet" - írták.

Közölték, az általuk 2012-ben és 2013-ban végzett felmérések kimutatták, hogy Magyarországon az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.

A szervezet nem ért egyet azzal, hogy a kormány egy korrupció elleni új csúcsszerv létrehozása helyett például a rendőrséget, az adóhatóságot, az ügyészséget vagy a számvevőszéket kötelezi a közérdekű bejelentések kivizsgálására.

Kifogásolják azt is, hogy védelemben csak a közérdekű bejelentő részesülne, vagyis a családtagjai és más hozzátartozói például nem. Súlyos jogalkotói mulasztásnak tartják még, hogy a korrupciót bejelentők nem részesülnek védelemben a jogellenes felmondással vagy a felfedett államtitok, üzleti titok megsértése miatti felelősségre vonással szemben.

A civil szervezet egyedül azt tartja előrelépésnek, hogy a törvény értelmében az ombudsman vizsgálódhat azoknál a hatóságoknál, amelyek vonakodnak eljárni a közérdekű bejelentések ügyében. Mivel azonban az ombudsmani megállapítások nem kötelezik a mulasztó hatóságokat, áttörés szerintük ettől a megoldástól sem remélhető.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán tájékoztatta az MTI-t arról, hogy az ombudsman megkezdte a felkészülést, a személyi és technikai feltételek kialakítását a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényben foglalt új feladata végrehajtására. 

Utaltak arra: a törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát – áll a közleményben.