TGM: Sólyom elnökségének mérlege zéró
A magányos Sólyom - galéria az elnök öt évéről
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS filozófus:
Egy magányos ember, aki részben megtestesíti, részben pedig harcol a rendszer ellen - ez jut eszembe először Sólyom Lászlóról. Ami elnökségének mérlegét illeti, szerintem a végeredmény zéró, körülbelül ugyanannyit használt, mint amennyit ártott az országnak.
Használt abban a tekintetben, hogy fontos elvek mentén megpróbált megkövetelni egyfajta tartást a törvényhozástól. Ez nagy dolog, amit nem szabad elfelejteni. Ráadásul képes volt megtestesíteni 1989 szellemét.
Ártott viszont a határon túli akcióival. Nem értette meg a határon túli magyarok problémáit, megfeledkezett arról, hogy ő külföldön nem a magyar kultúrát, hanem a magyar államot képviseli. Minden diplomáciai előkészítés nélkül nem szónokolhat a szomszédos országokban, mert ezzel rosszat tesz a határon túli magyaroknak és a térség stabilitásának.
Nem volt olyan jó elnök, mint Göncz Árpád, de jobb volt, mint Mádl Ferenc. Göncz Árpád a "haza atyja" volt, aki vigaszt, bátorítást nyújtott az embereknek. Az ő felfogásában a köztársasági elnöki inkább szimbolikus szerep volt. Mádl Ferenc decens távolságtartással nemigen csinált semmit. Sólyom László viszont igazi politikus elnök volt abban az értelemben, hogy lehetőségei határain belül igyekezett érvényesíteni az elképzeléseit.
Hibái ellenére nagyon fog hiányozni, mert független és tiszta ember, aki mindig tisztességesen, keményen és elvszerűen viselkedett. Nem volt senkinek az embere, nem volt senkinek a zsebében. Biztos vagyok benne, hogy reputációja a következő években, Schmitt Pál elnöksége alatt tovább nő majd, igazán néhány év múlva fogjuk őt értékelni.