Tévéelnöki pályázat - ugrás az ismeretlenbe?
Öt körben próbálták megválasztani az elmúlt egy év során az utolsó MTV-elnök, Rudi Zoltán utódját. Neves és ismert tévés személyiségek, filmesek mellett külső szakemberek is ringbe szálltak. De szinte mindig ugyanazok, és ez volt az egyik baj - állítja a NOL-nak Balogh László, az MTV tulajdonosi jogait gyakorló közalapítvány alelnöke. Látszik ugyanis, hogy közülük sokadszorra sem sikerült konszenzussal elnököt választani. (Az érvelést pontosítani kell: a kuratórium különböző pártok által jelölt tagjai több ízben is tudtak konszenzussal elnököt jelölni, ám a civil kurátorokkal kiegészült "nagykuratórium" nem szavazta meg a jelöltet - a szerk.)
Most mindenesetre újabb "merítést" szeretnének, további pályázókat vonnának be. - Ha van öt hónapjuk, talán nem csak azok indulnak majd, akiknek a "fiókban az anyaguk", azaz a korábbi pályázatuk - érvel a kuratóriumi alelnök.
A korai (június eleji) elnökválasztás Balogh szerint az európai parlamenti választás miatt is "ellenjavalt". Az éppen ekkor tetőző kampányidőszakban szerinte nem várható el a kuratóriumi elnökség (pártjelölt) tagjaitól, hogy konszenzusra jussanak az új elnök személyéről. Az MTI-nek nyilatkozó Czeglédi László, a kuratórium szocialista párti elnöke is azt hangsúlyozta: több időt szeretnének adni a jelölteknek.
Az elhúzódó jelölés mögött álló, talán legfajsúlyosabb érveket Szabó László, a kuratóriumi elnökség fideszes tagja említette. Ezek pedig: a belpolitikai bizonytalanság és a küszöbön álló új médiatörvény. Utóbbi elfogadására (egyelőre) mind a Fidesznél, mind az MSZP-ben megvan a politikai akarat, s ha ez kitart, akár már nyár elejére megszülethet az új jogszabály. Ami lényegesen átszabja a közszolgálati médiaszektort.
A kuratóriumok megszűnnek, az elnök pedig - az új tulajdonosi testületek megalakulása után - vezérigazgatóként "él tovább" mandátuma lejártáig. Csakhogy jogköre alig hasonlít majd a mostani tévéelnöki jogosítványokra; inkább adminisztratív vezető lesz, minimális stratégiaalkotási lehetőséggel. Tehát előfordulhat, hogy egy négy évre, saját tervekkel megválasztott elnök 2010 január 1-én egy másik testület (a közszolgálati tanács) stratégiájának végrehajtójaként lép be az irodájába.
Egy, az MTV kuratóriumához közeli forrásunk ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: van olyan épeszű ember, aki ebben a helyzetben, még az új törvény megszületése előtt akarna tévéelnök lenni?
Az egyébként kérdéses, hogy ha lesz új médiatörvény, akkor a most kiírt elnöki pályázatot vissza kell-e vonni? A lépés logikusnak tűnne, de a tervezet legutóbbi ismert változata nem fogalmaz egyértelműen (az Országos Rádió és Televízió testületnél igen, ott a folyamatban lévő pályázatokat vissza kell vonni, ha megszületik az új Nemzeti Médiahatóság).
A belpolitikai helyzet bizonytalansága is rányomja a bélyegét az elnökválasztásra. Egy esetleges előre hozott parlamenti választás után - a bejutó pártoktól függően - átalakulhatnak a közmédiumok kuratóriumi elnökségei. Egy esetlegesen (négy évre) megválasztott tévéelnök pedig azt sem tudhatná, milyen összetételű és értékszemléletű kormánnyal és parlamenttel kell majd éveken át együtt dolgoznia.
Logikus lenne, hogy azok, akik az eddig fordulókban indultak, most is beadnák pályázatukat, már csak presztízs okokból is. Az azonban kérdéses, hogy "új" szakember belevág-e ilyen körülmények között. Csakhogy a köztévé kuratóriumi elnökségét kötik a törvények, ezért pályáztatnia, bármilyen helyzetben is, muszáj...
