Terrorveszély miatt az alaptörvényt módosítaná Kósa
Ma szükségállapotot vagy rendkívüli állapotot csak az ország ellen intézett külső fegyveres támadás esetén lehet elrendelni. Az alaptörvény szerint elemi csapás vagy ipari katasztrófa esetén pedig veszélyhelyzetet hirdethet a kormány. Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy korlátozható. Az alkotmány módosításához különben a parlamenti képviselők kétharmadának támogatására van szükség, tehát ilyen javaslatot a Fidesz az ellenzék támogatása nélkül nem tud keresztülvinni.
A kormány ugyanakkor folytatja a harcot a kötelező betelepítési kvóta ellen és részt vesz az európai politika alakításában is – hangoztatta a politikus. Hangsúlyozta: „nagyon örülünk, hogy magyarként tudjuk befolyásolni az unió politikáját, például a törökökkel történő megegyezésben". Szerinte nagy siker, hogy a Törökországgal létrejövő egyezmény alapján esetleg bejövő néhány százezer migránsra nem vonatkozik majd a kötelező betelepítési kvóta rendszere.
Arra a kérdésre, hogy mi történnék akkor, ha több tízezernyi menekülőt toloncolnának vissza Magyarországra, Kósa kijelentette: ezzel kapcsolatban még nagy vitákra lehet számítani. Például a belgák már meghozták az első kiutasítási határozatokat, de a magyar álláspont a politikus szerint egyértelműen az, hogy ezek az emberek először Görögországban léptek az Európai Unió területére, tehát legfeljebb oda toloncolhatják őket vissza.
A frakcióvezető úgy véli, az intézkedés egyfajta politikai bosszú is a belgák részéről. „Ne felejtsük el, hogy a bevándorlást támogató politika egyik legnagyobb képviselője Guy Verhofstadt belga politikus, aki a liberális frakció vezetője az Európai Parlamentben. Belgiumba az ő miniszterelnöksége idején telepítették be a legtöbb migránst" - fogalmazott.