„Legközelebb nem állunk meg a bankok ajtajánál, és kalapács is lesz nálunk.” Másfél héttel ezelőtt hangzott el ez a mondat a devizakölcsönök és a „rabló” bankok ellen küzdő hitelkárosultak budapesti demonstrációján. A tüntetők – akik előtte napokig éhségsztrájkoltak a kormányfő budai háza előtt – a szeptember hatodikai tüntetésen még békések voltak, „csak” tiltakozó plakátokat ragasztottak tucatnyi budapesti bank kirakatára a végrehajtások leállítását, a devizahitelek eltörlését, az átvert emberek kártalanítását, a felelősök felelősségre vonását követelve. Ugyanakkor már akkor jelezték: ha nem teljesítik követeléseiket, akkor keményebb módszerekhez nyúlnak.

Mivel a tüntetők azt nem fogadták el, hogy a kormány a bankokra bízta a devizahitelek ügyének rendezését, keddre újabb megmozdulást szerveztek. S mint azt közleményükben írták, „szeptember 17-én új szintre lépnek”, vagyis elkezdődik a „bankzúzás." A mozgalom egyik tagja, az Orbán-ház előtti éhségsztrájk szervezője, Póka László bejelentette: „Szeptember 17-én reggel 7-kor az Oktogonon kiválasztjuk valamelyik bankot, és én magam fogom bezúzni a kirakatát. Elég volt abból, hogy a bankok maszatolnak, tovább fosztogatják az embereket, amikor ők maguk is tudják, hogy itt csalás történt, és valami nincs rendben. Nem lehet az, hogy elvegyék az emberek pénzét és a házaikat, amíg nem tisztázzuk, mi történt.”

A demonstráció, a kirakatbetörés azonban elmaradt. A rendőrség ugyanis egy nappal az akció előtt, hétfő este őrizetbe vette Póka Lászlót. A férfi felesége lapunknak elmondta: hétfő este három-négy rendőrautó jelent meg tököli házuknál, percekkel később férjét megbilincselték, elvitték. Hozzátette: otthonukat átkutatták, számítógépeket, iratokat, valamint kalapácsot és egy csákányt vittek el.

Az ORFK úgy fogalmazott közleményében: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2013. szeptember 16-án elfogta a 44 éves P. Lászlót. A „terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével” megalapozottan gyanúsítható tököli férfi videoüzenetben és egy, a miniszterelnöknek írt levélben követelés teljesítésétől tette függővé egy bankkirakat bezúzását.

Ezek után a rendőrségi közlemény szokatlan hangvételben folytatódott: „Magyarország jogállam. A rendőrség a jogszabályi keretek között mindez idáig kellő megértéssel fordult az álláspontjuk szerint hibás banki termék áldozatainak megnyilvánulásai irányába, ugyanakkor a hatályos jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. A rendőrség – hatáskörébe tartozóan – a jogszabályoknak érvényt szerez, azokat betartatja. P. Lászlóval szemben a további eljárást – fogva tartása mellett – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le.”

Szentmiklósi-Tóth Tamás, Póka László védője lapunknak elmondta: a férfi még szeptember 13-án küldött levelet a miniszterelnökség titkárságára, s ebben lényegében azt írta, hogy bezúzza egy bank kirakatát, ha nem teljesítik követeléseiket. Az ügyvéd szerint védence nyilvánvalóan figyelemfelhívás miatt küldte a levelet, ráadásul aligha volt tisztában azzal: ha valaki megzsarol egy állami szervet, akkor az terrorcselekménynek minősül.

Az ügyvéd – arra hivatkozva, hogy még nem alakították ki a védekezés stratégiáját – további részleteket nem kívánt közölni. Azt viszont már most megjegyezte: túlzónak tartja a gyanúsítást. Szerinte ugyanis hasonló alapon sokakat lehetne még őrizetbe venni, hiszen például a minisztériumok is szinte hetente kapnak petíciókat különféle szervezetektől, s ezekben nem ritkán ultimátumszerűen tüntetéssel fenyegetőzve próbálnak kedvező döntést, elbírálást kicsikarni.

A csákány is lehet a terror eszköze

A Büntető Törvénykönyv a Közbiztonság elleni bűncselekmények sorában az első helyen említi a Terrorcselekményt. (XXX. fejezet, 314. paragrafus.) Eszerint: Aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a lakosságot megfélemlítse, más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja személy elleni erőszakot, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyeket e törvényhely tekintetében személy elleni bűncselekményeknek tekint. Ilyen az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak, jármű hatalomba kerítése vagy például a sugárzó anyaggal visszaélés, valamint – és esetünkben vélhetően erre a pontra alapozta eljárását a rendőrség is – a közérdekű üzem működésének a megzavarása.

Ugyancsak bűncselekményt követ el és a fentiek szerint büntetendő az is, aki meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Az, hogy egy bank portáljának tervezett bezúzása (közérdekű üzem működésének megzavarása) kimeríti-e a terrorcselekménnyel fenyegetés törvényi tényállását, az ügyészség, majd végső soron a bíróság megítélésén múlik.

Bűncselekményt követ el azonban, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az is, aki terrorcselekmény elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben másokkal megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges eszközöket, feltételeket biztosítja.

A különböző szervezetek petíciói nem tekinthetők terrorfenyegetésnek, mindaddig, amíg nem párosulnak erőszakkal, vagy annak kilátásba helyezésével. A sztrájkfenyegetés például nem minősül terrorcselekménynek, sem azzal való fenyegetésnek. Ellenben annak minősül az, ha valaki – és ez megtörtént – parlamenti képviselőjének telefonon megüzeni, hogy savval leönti a gyerekeit, ha egy bizonyos törvényt meg mer szavazni.