Tényleg vége a Rába habzásának?
A megbeszélésen a heiligenkreuzi hulladékégető ügyéről is szó esett - Göncz Kinga arra kérte az osztrák külügyminisztert, segítsen abban, hogy mindkét fél számára kielégítő megoldás jöjjön létre. Amíg ez a megállapodás nem jön létre, addig ne kezdődjön el az építkezés. Michael Spindelegger szerint ebben a kérdésben az érdekelteknek helyben kell beszélniük egymással. A kormányok nem tudnak kényszerítő erővel hatni a résztvevőkre.
A hulladékégető új ügy, a Rába habzása évtizedes probléma. Szakértők korábban már megállapították, hogy ezt osztrák bőrgyárak okozzák, ahonnan különféle anyagok jutnak a folyóba. 2005-ben Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter levélben fordult osztrák kollégájához a helyzet rendezését kérve, kiemelve, hogy Magyarország már évek óta hiába kéri ezt. A folyamatos jelzés eredménnyel járt, mert a Rábát érő szennyezés miatt eljárás indult a Boxmark cég jennersdorfi üzeme ellen.
A Bécsi Műszaki Egyetem mellett az osztrák Szövetségi Mező- és Erdőgazdasági, valamint a Környezet- és Vízgazdálkodási Minisztérium szakértői évekkel ezelőtt is elemezték már a vétkesnek tekintett Boxmark cég jennersdorfi és feldbachi, valamint a Schmidt cég wollsdorfi szennyvizét. Noha az üzemek vízjogi engedélyét kivétel nélkül az osztrák jogszabályokban rögzített feltételek szerint adták ki, az elemzések kimutatták, hogy mindhárom esetben határérték-túllépés történt egyes szennyező anyagok tekintetében.
A folyóba jutó szennyvízkibocsátások tavalyi összehasonlító elemzése is azt mutatta, hogy a Rába teljes szennyezőanyag-terhelésének 84 százaléka, az ammóniakibocsátás 61 százaléka és a vízhabosodás okaként számon tartott naftalinszulfonát 100 százaléka osztrák területről származik. A magyar oldalon az ipari üzemek által kibocsátott szennyvíz mennyisége és a szennyezőanyag-tartalma nem számottevő a folyó vízében, a kommunális szennyvizek mindenütt legalább biológiailag tisztítottak.
A szakemberek sokat várnak a jennersdorfi, feldbachi és wollsdorfi bőrgyárakban készülő újabb tisztítóberendezésektől. Az első két gyárban 2009-ben, a wollsdorfiban 2010-re várható a berendezések üzembe helyezése. A feldbachi bőrgyárban tavaly augusztusban kezdték építeni a kétlépcsős, legmodernebb technológiával felszerelt, úgynevezett harmadik ütemű szűrőberendezést, amelynek derítőrendszere kicsapatja, majd filtereken átszűri a szennyező anyagokat. A wollsdorfi üzem 1,2 millió eurós beruházással 90 százalékkal csökkentette a folyóba jutó naftalin-1,5-diszulfonát mennyiségét. A cserzésnél használt új anyaggal kiváltották a korábban használt vegyszert, illetve a tisztítóberendezés korszerűsítésével a szennyezést is nagymértékben vissza tudják fogni.
A javulást az osztrák szövetségi környezetvédelmi hatóságok mérései és elemzései is alátámasztják. A magyar zöldminisztérium szerint a javulás a határozott magyar fellépés eredménye.
