Fazekas Sándor agrárminiszter előterjesztői expozéjában a magyarság fennmaradása és jövője szempontjából fontos törvénynek nevezte a csomagot, hozzátéve: a következő napokban ezeréves vitának kerülhet pont a végére. „Kié legyen a föld? Felelősséggel javasoljuk, hogy csak magyar földműves vehessen földet (…) a magyar földművelők társadalma legyen az egyetlen réteg, amely magyar földtulajdont vásárolhat” – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva: ezzel ki akarják zárni a spekulánsokat és a zsebszerződéseket a rendszerből. Fazekas szerint a földtörvény a mezőgazdaság alaptörvénye lehet.

Ángyán József

A szaktárca vezetője beszédében elmondta még, hogy a kormányzat célja az agrárközéposztály megerősítése és a családi gazdaságok segítése. Fazekas Sándor történelmi visszatekintés után azt hangsúlyozta: a földtörvény mindig üzenet a földművelőknek, a társadalomnak és a külföldnek is. Szerinte Magyarország eddigi termőföldre vonatkozó szabályai tökéletesnek nem mondható megoldásokat tartalmaztak, most azonban olyan javaslatot tesznek az Országgyűlés elé, amely jobban biztosítja a földművelők jogait. „Mi megfontolt döntésekkel, mélyreható átalakításokat indítunk el” – tette hozzá, hangsúlyozva: ezzel a javaslattal „gránitszilárdságú” alapokra helyezik a magyar mezőgazdaságot, és „történelmi léptékű változásokat” indítanak el.

Jakab István fideszes házalelnök, a Parlament mezőgazdasági bizottságának képviseletében a testület álláspontját ismertetve azt mondta: 14 igen, 6 nem szavazattal a tervezetet általános vitára ajánlotta. „Az alaptörvényünk elfogadása óta ez a vidék, a gazdák, az ország életét befolyásoló legfontosabb törvényünk” – tette hozzá az egyébként Magosz-vezetőként is funkcionáló Jakab. A fideszes politikus rámutatott: Európa és a világ is változik, amihez „nekünk is úgy kell változnunk”, hogy rövid, közép- és hosszú távon, generációkon keresztül alapot adjanak azoknak, akik „ezt a tevékenységet felvállalják”. Jakab István elmondta még, hogy az „eddigi súlyos örökséget” fel kell számolni, javítani kell a versenyképességet (ennek alapja szerinte a földegyesítés), fel kell tárni a valódi földtulajdonosokat és rendezni a földnyilvántartás helyzetét. A fideszes politikus szerint a földtörvény egy olyan kerettörvény, amely a földspekulációk és zsebszerződések megakadályozására irányul. 

A kisebbségi bizottsági véleményt ismertetve Gőgös Zoltán volt szocialista agrárállamtitkár többek között azt mondta: a moratórium lejárta még nem indokolja azt a „felfordulást”, amelyet a most benyújtott törvény hozni fog. „Ez a törvényjavaslat, ha ebben a formában hatályba lép, harminc-negyvenezer foglalkoztatottat tesz földönfutóvá” – jelentette ki az MSZP-s politikus. Gőgös Zoltán hozzátette: szerinte a törvény valójában nem akadályozza meg a külföldiek földszerzését. „Ez nem más, mint a földbérleti rendszer továbbvitele, azt pedig már látjuk, hogy kik és hogyan jutnak földekhez” – tette hozzá. Gőgös egyértelművé tette, hogy a szocialisták módosító javaslatokkal próbálják majd meg javítani a csomagot. 

A jobbikos Varga Géza üdvözölte, hogy komoly egyeztetések és viták övezték a csomag eddigi kidolgozását, de a radikálisok egyelőre nem tartják általános vitára alkalmasnak a szöveget, mert bizonyos módosításokat szerintük még végig kellene a csomagon vezetni, ráadásul számos kompromisszumot még meg kellene kötni a véglegesítés előtt. Varga Géza kifogásolta, hogy bár a szakminiszter expozéjában elmondta, hogy a „magyar földműveseket” akarják helyzetbe hozni, de a törvény szövegében csak „földműves” szerepel.

A vezérszónoki felszólalások sorában Font Sándor fideszes szakpolitikus (a mezőgazdasági bizottság elnöke) többek között arról beszélt, hogy az MSZP és a Jobbik szélsőséges hozzáállást képvisel a benyújtott törvény kapcsán, az LMP pedig csak a „belvárosból” próbálja megérteni a vidéket, miközben a polgári kormány érdemben tesz az agráriumért. Font hangsúlyozta, hogy a földtörvény elfogadásának egyik fontos oka a földvásárlási moratórium közelgő lejárta. A szakpolitikus ezt követően nemzetközi példákat ismertetett, példaként hozva többek között a francia szabályozást, amelyben „ember legyen a talpán, aki külföldiként földet akar ott venni”. Font vezérszónokként elmondta még, hogy az unió szerint a termőföld különleges jószág, mert nem szaporítható, majd továbbvitte a gondolatot és kijelentette: „Magyarországon a termőföld összessége a haza”.

A fideszes képviselő szerint a külföldiek nagy erőkkel akarnak majd jó adottságokkal bíró magyar földeket venni, erre pedig az országnak fel kell készülnie. Font a törvényjavaslat mellett érvelve kiemelte, hogy ezentúl csak magánszemély szerezhet termőföldet, és csak azok, akik teljesítik a „földműves definíciót”, azaz többek között annak a kritériumnak is megfelelnek, hogy lakhelyük, „gazdálkodási centrumuk” a termőföld húsz kilométeres körzetében van. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy az MSZP „riogatásával” szemben a törvény nem „teszi tönkre véglegesen” az állattenyésztést, de azt is leszögezte: van mit „beszélni és egyeztetni” arról, hogy a fiatal gazdák esetleg előnyt élvezzenek és előrébb kerüljenek a törvényben lefektetett sorrendiségben.

Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető az MSZP vezérszónokaként arról beszélt, hogy az új földtörvénnyel a történelem megismétli önmagát: olyan rossz helyzetbe kerül az agrárium, mint a '90-es évek elején. Mesterházy szerint a vidék a '92-es mélypontra fog visszasüllyedni a teljesítés kapcsán. A szocialista politikus egyetértett a zsebszerződések visszaszorításával, a spekulációk kiküszöbölésével, de hangsúlyozta: 2014 májusától kétmillió földtulajdonos vagyona értékelődik majd le, és veszíthetik el tulajdonukat, így pedig azt könnyebb lesz a külföldiek kezére játszani. Mesterházy kifogásolta például, hogy a törvény olyan kritériumokat ír elő, amelynek nagyon kevesen tudnak majd megfelelni, egy agrárvégzettséggel bíró fiatal például társas vállalkozásban nem juthat majd földhöz. „Ez az éhes fideszes klientúra számára történő földkiosztás” – tette egyértelművé Mesterházy, amelynek következményeként szerinte „műkörmösök, tetőfedők és Orbán Viktor barátai kapnak majd földeket”. Az MSZP elnöke hozzátette: ezzel a javaslattal veszélybe kerülnek a vidéki munkahelyek, számos vidéki kisvállalkozás szűnhet meg, harminc-negyvenezer ember válhat munkanélkülivé.

Mesterházy szerint alkotmányos jogokat és a gazdálkodás szabad jogát is sérti az új csomag, a kötelező foglalkoztatási paraméterek pedig inkább büntetést, mint lehetőséget jelentenek. Kifogásolta, hogy sehol sem jelenik meg az aranykorona-érték a törvény szövegében, de hiányolta a fiatal gazdák valós támogatását is, hiszen kezdőként az új szabályozás értelmében nem kapnak lehetőséget, csak három év üzemi gyakorlat esetén. „Ez a törvényjavaslat jelenlegi formájában úgy rossz, ahogy van. Veszélybe sodor kétmillió földtulajdonost, veszélybe sodor több ezer munkahelyet, és földhöz juttatja a külföldieket” – mondta Mesterházy Attila, hozzátéve: a csomag módosító javaslatokkal még korrigálható, ezeket az MSZP elkészíti, és kész is róla vitázni. Az csak a kérdés, hogy a Fidesz kész lesz-e szembemenni saját klientúrájának étvágyával. Ha nem, az MSZP kormányra kerülése után meg fogja változtatni a szabályozást – zárta szónoklatát Mesterházy.

Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP vezérszónoka Istenről és Isten ajándékáról beszélt a földtörvény kapcsán, amelyre szerinte figyelemmel kell lenni. „Nem csak a hívó ember felelős a termőföldért, hanem minden ember” – tette hozzá.

A Jobbik álláspontját először Varga Géza ismertette. A radikális politikus többek között azt mondta: azért pártolják a „kicsiket”, vagyis a kisebb földterületen gazdálkodókat, mert őket „nem támogatja senki”. Varga szerint az lett volna a jó megoldás, ha a helyi földbizottságok vétójogot gyakorolhatnának, de azzal is megelégszenek, ha „együttdöntési” jogosítványt kapnának. A jobbikos képviselő szerint a törvény nem vesz tudomást a mezőgazdaság duális rendszeréről sem és számtalan pontatlan megfogalmazás szerepel benne, amely vélhetően a „narancsbárók” érdekei miatt hagynak meg kiskapukat. Magyar Zoltán, a Jobbik másik vezérszónoka beszédében arra utalt, hogy a Fidesz földtörvénye beleillik abba a kormánypárti logikába, amely egyes nagybirtokosokat, vagyonosokat juttat még több tulajdonhoz. „A Jobbik a törvénytervezet azonnali visszavonását követeli és egy új, nemzeti konszenzuson alapuló, a vidék sorsát rendezni képes javaslatot elkészítését kéri” – fogalmazott Magyar Zoltán.

A politikai évad egyik legfontosabb törvényének nevezte a most tárgyalt csomagot az LMP vezérszónoka. Szabó Rebeka szerint viszont a hosszú távú gondolkodás nyomokban sem fedezhető fel a szövegében. Az ökopárti politikus szerint álságos az a fideszes retorika, amely a földek megvédéséről szól, szerinte ugyanis „azt már megtanultuk az utóbbi időben, hogy résen kell lenni, ha a Fidesz megvéd valamit”. Szabó Rebeka arról beszélt, hogy a kormánypártok a birtokkoncentrációt erősítik és csak alig néhány kézbe juttatnak, ráadásul megfelelő szelekció alapján jó földeket. A politikusnő szerint a mostani törvény egy elszalasztott lehetőség, az érintett felek érdemi meghallgatása nélkül ugyanis véleménye szerint csak részérdekeket k

épviselő javaslatot lehet megfogalmazni. Szabó Rebeka szerint olyan ez, mint egy lottószelvény kitöltése egy sötét sarokban. A birtokméretről szólva az LMP vezérszónoka azt állította: külföldi példák is bizonyítják, hogy a kisbirtokok az életképesek. Szabó Rebeka szerint tovább fog folytatódni a vidék leszakadása és a vidéki társadalom polarizálódása, miközben az országnak nincs további, elvesztegethető húsz éve. „Ökoszociális földreformra van szükség, a családi vállalkozások megerősítésével, a vidéki foglalkoztatás bővítésével” – fogalmazott a szakpolitikus, hozzátéve: súlyos, elvi fenntartásaik vannak a most benyújtott törvénnyel kapcsolatban. Szabó Rebeka példaként rámutatott: nem lehet maximális birtokmértéket meghatározni a termelt növények figyelembevétele nélkül, ami ugyanis egyik fajta esetében nagybirtoknak minősül, az egy másik fajta termelése számára nem elegendő. Az LMP politikusa arra is kitért, hogy pártja – a Fidesz állításával ellentétben – nem csupán a belvárosból figyeli a vidéket, hanem számos helyi fórum, beszélgetés és egyeztetés eredményeként alakítja ki álláspontját. Szabó Rebeka szerint inkább a Fidesz „pálinkázó, nótázó elitje” nem veszi észre, hogy mire van szüksége a vidéknek.