„Tényleg nem lehet ma népszavazást tartani Magyarországon?”
Miután maga a népszavazás is érinti büdzsét, így ellehetetlenült a közvetlen hatalomgyakorlás egyetlen formája – legalábbis a szövetség így látja. Miután Magyarország Alaptörvénye értelmében a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", nyílt levéllel fordulnak az államfőhöz, amelyben állásfoglalást kérnek tőle a kialakult helyzettel kapcsolatban. A levelet péntek délelőtt kívánják átadni a Sándor-palotában.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?" – ezt a kérdést terjesztette be hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottság hozáprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja.
A bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését egyebek mellett azért tagadta meg, mert az a költségvetést érinti, hiszen a nyugdíjkassza kiadásai egy eredményes népszavazás hatására jelentősen nőnének. A Kúria a határozatot felülvizsgálta, és a referendumnak – miután a legfőbb bírói fórum álláspontja szerint a jogalkotók szabadon dönthetnének arról, hogy a kérdésre milyen választ adjanak – zöld utat adott.
Női egyenjogúsági szervezetek és magánszemélyek viszont a kúriai végzést az Alkotmánybíróságnál megtámadták, és nyertek. A testület szerint a férfiak negyven év munkaviszony után történő nyugdíjba vonulása akkora terhet róna a nyugdíjkasszára, hogy ebben az ügyben nem lehet népszavazást tartani. A verdiktből azonban más is következik: a büdzsét érintő ügyekben, ha annak a későbbiekben közelebbről jelentős költségvetési hatása van – ennek tartalmát azonban nem próbálták legalább körülírni –, egyáltalán nem lehet referendumot tartani.
