Tele van hibákkal Lázár listája
A „huszonnégyek” egyikét vezető Prépost László érdeklődésünkre felidézte, miként kerültek a most hírbe hozott „részvényesek” közé: a somogyi község 1997-ben az államtól kapott Első Hazai Energiaportfólió-részvényt, 8,8 millió forint névértékben. Hogy miért kapták, azt a második ciklusát töltő polgármester nem tudja, de sejtése szerint valamilyen önkormányzati tulajdon állami megváltásáért járhatott (aminek ügyintézésekor híresült el Tocsik Márta). A Buda-Cashnél elhelyezett részvény soha egy fillért se fialt, ezért eddig többször próbálták eladni, legutóbb januárban, ám a brókercég mindig közölte: nincs rá vevő. Amúgy az 1040 lelkes, évente 140 millióból gazdálkodó falu sosem számolt azzal, hogy ez az értékpapír pénzt hozhat, így az sem rázza meg a községet, ha odaveszik a részvény.
 |
| Úgy tűnik, a miniszter nem mélyült el az aktában Korponai Tamás |
– Arló tulajdonába az 1990. évi LXV. törvény értelmében került Émász-részvény, villamos közmű esetén ugyanis az azt üzemeltető gazdasági társaság állami tulajdonú vagyonrészének 25 százaléka részvény formában a szolgáltatásba bekapcsolt települési önkormányzatokat illette meg – tájékoztatott a szintén „kilistázott” Borsod megyei település polgármestere, Vámos Istvánné, aki 2013 óta vezeti az arlói önkormányzatot. Hozzátette: ezeket a csak tőzsdén kívüli kereskedelemben forgó, kedvezőtlen árfolyamú részvényeket bonyolult jogi procedúra nyomán beváltották az Első Hazai Energiaportfólió Rt. (EHEP) részvényeire, s ezek kerültek végül a Buda-Cashhez.
– Arló tehát nem brókerezett, nem fektette pénzét értékpapírokba, hanem a törvény miatt jegyezte le a részvényeket – hangsúlyozta a polgármester. – Tekintettel arra, hogy Arló halmozottan hátrányos helyzetű település, saját költségvetéséből lehetősége sem lett volna részvényvásárlásra, vagy egyéb befektetésre.
A falu vezetője kiemelte: az önkormányzat az EHEP-részvényeket folyamatosan szerette volna értékesíteni, de csak jóval az árfolyam alatt lett volna erre lehetőség. Több lépcsőben közel ezerötszáz részvényt névértéken értékesítettek, így a kezdetkor kapott 10 081 helyett 8630 részvényük maradt a Brókerháznál. – Nem kockáztattunk önkormányzati pénzeket, sőt éppen ellenkezőleg, százszázalékos árfolyamon szerettünk volna értékesíteni az önkormányzat tulajdonába juttatott részvényeket – mondta az arlói polgármester, és hozzátette:
– Ezért szerintünk nem jogos a listán való szereplésünk és a számvevőszéki vizsgálat sem.
Lázár János „brókerező” önkormányzatokat felsoroló listáján szerepel Győr is, ám a város kormánypárti polgármestere, Borkai Zsolt szinte azonnal reagált, s azt közölte: valótlanság, amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter állít. A Lázár-listára felkerült Alsónémedi is, ám ez nem volt váratlan: a Pest megyei község már március közepén közleményben jelezte: a felfüggesztett Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. kezelte a falu állampapírban lévő, egymilliárdos megtakarításait. Később arról számoltak be, hogy valójában a kezdetektől becsapták a települést: „Megállapításra került, hogy az Önkormányzatunknál 1 017 849 259 forint vásárlási névértéken nyilvántartott Diszkont Kincstárjegy (állampapír) teljes egészében hiányzik az önkormányzat értékpapír számlájáról. A pénzintézet nem az önkormányzat megbízásait teljesítette.” Kerestük a település független polgármesterét, de Vincze József nem kívánt nyilatkozni. Az mindenesetre tudható: a település működése nincs veszélyben, az önkormányzat megtette „a szükséges jogi lépéseket”, és újratervezik a költségvetést. (B. A.)
