Tátrai Miklós a Sukoró-ügyről
Az új bírósági eljárásnak az Alaptörvénynek és az emberi jogi egyezménynek megfelelően kell lezajlania - kommentálta Tátrai Miklós, a Sukoró-ügy elsőrendű vádlottja lapunk megkeresésére azt a határozatot, amely szerint a Szolnoki Törvényszék visszaküldi Budapestre a büntetőügyet.
Tátrai szerint az ügyet a fővárosban olyan bírónak kell kapnia, aki 2012-ben, a vádemeléskor is kaphatta volna, az akkori szabályok szerint. Úgy fogalmazott: ez azért fontos, mert ahol az eljáró bíróság és a tanács nincs törvényesen kiválasztva, ott az ítélet sem lehet törvényes, és új eljárásnak van helye.
A Sukoró-ügyként ismert büntetőperben azért indult hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt eljárás, mert a vád szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő áron alul adta el egy csereügylet keretében Joav Blum üzletembernek a sukorói ingatlanokat, s túlárazva számította be annak Pest megyei gyümölcsöseit, amelyekre az államnak az M4 autópályához van szüksége. A sukorói telkeken egymilliárd eurós beruházással egy King’s City nevű szórakoztató-központot akart megvalósítani Blum, valamint Ronald S. Lauder és Fred H. Langhammer üzletember. A nol.hu számolt be elsőként az ügy bírájának, Sólyomváriné Dr. Csendes Máriának határozatáról, amely illetékesség hiánya miatt a Fővárosi Törvényszékre helyezte az ügyet. - Még nem tudni, mi lesz a Sukoró-ügyként ismert büntetőper folytatása, melyik bíróságnak kell majd tárgyalnia - közölte ezt követően Sándor Géza, a Szolnoki Törvényszék szóvivője.
Az Alkotmánybíróság december 3-án közölte, hogy alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény. Sándor Géza arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy Sólyomváriné Csendes Mária marad az ügyben eljáró bíró, azt válaszolta: az igazgatási szabályok mindig is lehetővé tették, hogy egy bírót kirendeljenek egy másik bíróság illetékességi területére, és ott keletkezett, korábban számára ismeretlen ügyeket tárgyaljon. A Sukoró-ügyre vonatkozóan ez a kérdés nem merült fel - jelezte a szóvivő.
A kiemelt jelentőségűnek nyilvánított büntetőper éppen egy éve kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. Az áthelyezési eljárásokat azonban csak egy hónappal később szabályozta az Országos Bírói Tanács, Handó így teljesen szubjektív alapon dönthetett.
Tátrai úgy látja, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése már a kijelölési eljárás első fázisa tekintetében is megerősítette azt az álláspontjukat, melyet a Szolnoki Törvényszék számára is jeleztek a Dezső Antal ügyvéd által jegyzett indítványukban. Az Alkotmánybíróság ugyanis elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy nem volt normatívan szabályozva, hogy mely ügyek kerülhetnek más bíróságra. Vagyis nem lehet tudni, hogy a Fővárosi Törvényszék az évi több száz büntetőügyről miért pont annak a nyolcnak (köztük négy politikainak) a tárgyalására nem tartotta magát alkalmasnak, melyeket végül Handó más bíróságra tett.
Tátrai szerint érthető, hogy a politikai nyomás miatt egyik bíróság, így a Fővárosi törvényszék sem kapkod ezen ügyek után, de az OBH beavatkozása éppen az eljáró bírákat hozza lehetetlen helyzetbe. A Sukoró-ügyben például az ügyészség javasolta Szolnokot, ezt Handó elfogadta, a törvényszéken pedig egyetlen bíró volt, aki az ügyet tárgyalhatja. Ha ő végül elítélné a vádlottakat, azzal akaratlanul is azt a vélelmet erősítené, hogy az ügyészi és politikai elváráshoz kerestek bírót.
Nem most kellene aggódni
Az OBH-nak az a bejelentése, miszerint vizsgálják, miként lehetne az érintett ügyek újratárgyalását egyszerűsíteni és gyorsítani, Tátrai szerint különösen disszonáns, hiszen az egyéves időveszteség éppen Handó döntésének következménye. Hiába jelezte az egész jogászi szakma, és az ügyek érintettjei is, hogy a kijelölési eljárás problémás, az OBH elnöke senkire sem hallgatott. Pedig a bíróságok is kérhették volna a törvény alkotmányossági vizsgálatát, ez esetben az AB-nak soron kívül kellett volna eljárni, s már 9 hónappal ezelőtt döntöttek volna. - Nem most kellene aggódni, hanem körültekintően kellett volna dönteni – fogalmazott az MNV volt vezérigazgatója. Ráadásul időközben az Országgyűlés az érintett ügyeket kivette a „kiemelt ügy” kategóriájából, így azok mesterséges bírósági gyorsítása újabb felesleges, jogszerűtlen beavatkozás lenne. - Nem az eddigi, törvénytelen eljárások átmentésén kellene gondolkodni, hanem mindenkinek tudomásul kell venni a jogállami kereteket – fogalmazott Tátrai.
