A jogvédő szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében az Országgyűlés által hétfőn elfogadott polgári törvénykönyvről (Ptk.) azt írta: a több mint egy évtizedes előkészítés ellenére a parlamenti eljárás utolsó fázisában benyújtott és érdemi vitára nem bocsátott módosítások sokasága karakteresen átformálta a kódexet.

A közlemény szerint az új, 2014. március 15-én hatályba lépő Ptk. "nemcsak megőrzi a jelenlegi korszerűtlen szabályozás néhány elemét, hanem fontos emberi jogi területeken visszatér az 1989 előtti idők jogszemléletéhez". A kódex sérti a szólás- és sajtószabadságot, mert akadályozza a közhatalom-gyakorlók és más közszereplők bírálatát. Az információszabadsággal ellentétes, hogy a közpénzekkel gazdálkodó intézmények üzleti titokra hivatkozva eltitkolhatják a nyilvánosság elől a szerződéseiket. Az állampolgári egyenlőséget sérti, hogy a kódex a házassági és a családi jogosultságokat önkényesen szűk körben biztosítja, diszkriminálva például a különnemű élettársakat és az azonos nemű párokat - sorolták.

Továbbá a törvénykönyv a nemzetközi normákkal ellentétesen lehetővé teszi, hogy értelmi fogyatékosokat, pszichiátriai betegeket és időseket megfosszanak személyi és vagyoni jogaiktól - emelték ki.

Úgy fogalmaztak: a parlament 2009-ben megszavazott egy új Ptk.-t, amellyel kapcsolatban a jelenleginél kevésbé súlyos formai és tartalmi kifogások merültek fel, és végül nem lépett hatályba. Kiemelték: az alkotmányos kontroll még szükségesebb volna a mostani helyzetben, hiszen a kódex elfogadása és tartalma súlyosan sérti a demokratikus jogelveket és az alapjogokat.