A TASZ azért szerdán hozta nyilvánosságra árnyékjelentését, mert ezen a napon tartja első érdemi ülését az Országgyűlés gyöngyöspatai események vizsgálatára létrehozott eseti, hivatalos nevén Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottsága, amely július 12-én tartott első tanácskozásán fogadta el munkatervét.

Az árnyékjelentés tartalmáról szóló, az MTI-hez eljuttatott közleményében a jogvédő szervezet tudatta: dokumentumfilmben is feldolgozták, hogy mi alapozta meg a gyöngyöspatai romák hónapokig tartó félelmét.

A TASZ a történtek tényszerű dokumentálását azért tartja indokoltnak, mert annak ellenére, hogy az eseti bizottságot létrehozó országgyűlési határozat címe és preambuluma alapján a bizottság rendeltetése az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, a határozatban megfogalmazott kilenc bizottsági feladatból öt a romák vöröskereszt általi "utaztatásának" és Richard Field szerepének firtatására vonatkozik - írták.

A jogvédő szervezet szerint a határozat az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztető módon prejudikál, amikor többek között kimondja: "a bizottság feladata annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja”.

A TASZ szerint a bizottság feladata a vöröskereszt akciója kapcsán legfeljebb annak megállapítása lehetne, hogy valóban volt-e okuk a gyöngyöspatai romáknak a félelemre és a menekülésre. A határozat azonban előzetesen és nyíltan eldönti ezt a kérdést, miközben önmagával ellentmondásba kerülve több helyen elismeri, hogy közbiztonsági tevékenységet jogellenesen szervező, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportok voltak jelen a Heves megyei településen a kérdéses időben.

A TASZ álláspontja szerint a kormány jelentős késedelemmel nyilvánult meg: egyrészt politikai és erkölcsi kötelessége lett volna március elején, a "járőrözés" kezdetén megfelelő szinten minél szélesebb nyilvánosság előtt elítélni az állam erőszak monopóliumának megkérdőjelezését, másrészt a későbbiekben fokozottan ellenőriznie kellett volna a helyi rendőri munkát és azt, hogy a megfelelő jogi eljárások megindításra kerültek-e.

A jogvédő szervezet közleményében azt írta: az árnyékjelentésben ismertetett események és nyilatkozatok alapján "nyilvánvaló, hogy a kormányzat tudatosan, politikai megfontolások alapján, és nem az alkalmazható jogszabályok híján nem lépett fel a megfelelő időben az egyenruhás álrendfenntartókkal szemben".

Az Országgyűlés eseti bizottsága szerda délután zárt ülésen tekinti át a testület által bekért dokumentumokat, nyilatkozatokat, és hallgatja meg Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját és Pető Tibort, az Információs Hivatal főigazgatóját.

A bizottság november 20-ig dolgozik. Az eredeti tervek szerint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mellett a testület meghallgatná Vona Gábort, a Jobbik és Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét, az ORFK vezetőit, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnökét, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt, Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Kállai Ernőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, Farkas Flóriánt, az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Jeney Orsolyát, az Amnesty International Magyarország igazgatóját és Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét is.

Az előzmények: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai idén márciusban mintegy két héten át járőröztek a Heves megyei Gyöngyöspatán, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. A Békés Megyei Főügyészség szerint az egyesület alkotmánysértően működik, tevékenysége és alapszabálya mások jogait és szabadságát sérti, veszélyezteti a közrendet és a köznyugalmat, ezért a megyei bíróságon kezdeményezte az egyesület feloszlatását.