„Felhívott és kért tőlem egy időpontot, mivel azonban nemcsak most, hanem akkor is elég feszített menetrend szerint éltem, jeleztem számára, hogy erre belátható időn belül nem tudok sort keríteni" - fogalmazott a politikus. Hozzátette, az nem derült ki, hogy miért kereste Tarsoly Csaba. A Quaestorral úgy számoltak – folytatta a tárcavezető –, mint a magyar emberek tízezrei, vállalatok százai, vagyis mint egy nagy, megbízható céggel. Ezért működtek együtt a társasággal a moszkvai vízumközpont és a törökországi kereskedőház működtetése esetében is. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK) Zrt. is úgy döntött, hogy számlát vezet a cégnél.

Ebben a helyzetben a Quaestornál történtek nagyon megdöbbentették a minisztert. Megjegyezte, győri származású politikusként 10-15 éve ismeri a Quaestor vezetőjét, ezért a 10 leginkább meglepett ember között van az országban.

Közlése szerint az MNK vezetői a legjobb tudásuk alapján hozták meg azt a döntést, hogy az állampapírban tartott tőkét hol helyezzék el. A Quaestor például díjmentesen vállalta a forgalomképtelen Exim részvények nyilvántartását, ez más intézménynél 50-60 millió forintba fog kerülni - tette hozzá.

Az MNK Zrt. a miniszterelnök utasításának megfelelően és a piaci folyamatokra tekintettel döntött úgy, hogy kiveszi az állampapírokat, illetve azok értékét a Quaestortól. Mivel olyan módon történt az érték visszajuttatása, ami a kereskedőház jogászai szerint nem volt jogszerű, ezért feljelentést tettek - mondta Szijjártó Péter.