Társadalmi aktivitásban a volt főbíró
A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Lomnici Zoltán vasárnapi nyilatkozatában felidézte: november 17-én tette közzé felhívását, és 48 óra alatt már a történelmi egyházak, valamint a parlamenti pártok is elkötelezték magukat az emberi méltóság védelme és a történelmi sérelmek kölcsönös tisztelete mellett. Mivel nagyon sok magánszemély is jelezte, hogy fontosnak tartja a felhívásban foglaltakat, ezért megteremtik a lehetőségét annak, hogy magánszemélyek is csatlakozhassanak hozzá.
A volt főbíró szerint úgy tűnik, nemzeti egység bontakozhat ki a kérdésben, ezért kezdeményezi, hogy az utolsó parlamenti párt, az SZDSZ csatlakozásának napját, november 19-ét az Országgyűlés nyilvánítsa az emberi méltóság emléknapjává. Ha valamelyik párt számára nem elfogadható november 19-e, akkor azt javasolja, hogy november 17-ét, a felhívás közzétételének napját nyilvánítsák emléknappá.
Az emberi méltóság magyar emléknapján arra emlékezhetünk, hogy mindenkinek egyforma az emberi méltósága, függetlenül attól, hogy magyarnak, zsidónak vagy romának született, vagy hogy milyen a vallása - magyarázta Lomnici Zoltán. Az emléknapon a magyarság mártírjaira is közösen lehetne emlékezni, akik a holokauszt, málenkij robot, az 1956-os megtorlás vagy a recski emberi jogi jogsértések miatt lettek a magyar nép mártírjai.
Az ENSZ emberi jogi napja az emberi jogok széles körét érinti és nemzetközi, ezzel szemben viszont az általa kezdeményezett emléknap "speciálisan magyar" emléknap lehetne - mondta Lomnici Zoltán, aki kezdeményezésével megkeresi Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét, az emléknapról ugyanis a parlament dönt.
Lomnici Zoltán kedden tette közzé azt a dokumentumot, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalomban összefogásra van szükség a kirekesztő, az emberi méltóságot sértő szövegek megjelenésével szemben. Ide tartozik például minden rasszista kijelentés, amely sérti a zsidó, a roma emberek méltóságát vagy a keresztények hitbeli meggyőződését.
A nyilatkozatban többek között az áll: "a felhíváshoz csatlakozó személyek az általuk képviselt szervezetek nevében is elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely más személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt".
Az állásfoglalást kedden aláírta a négy történelmi egyház képviselője, és még aznap Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke közölte: a Fidesz elnöksége felhatalmazta őt a nyilatkozat aláírására. Szintén kedden csatlakozott a dokumentumhoz az MSZP, Lendvai Ildikó pártelnök tudatta, hogy a szocialisták magukra nézve kötelezőnek tekintik az emberi méltóság tiszteletét, elítélik bármely társadalmi csoport megbélyegzését és kirekesztését, a velük szembeni gyűlöletkeltést, és ezt elvárják másoktól is.
Szerdán csatlakozott a dokumentumhoz a Kereszténydemokrata Néppárt, Lukács Tamás, a szervezet országgyűlési képviselője azt közölte, hogy pártja az alapítása óta eltelt több mint hat évtizedben mindig kiállt az emberi méltóság védelme érdekében. A Magyar Demokrata Fórum nevében Herényi Károly elnökhelyettes jelentette be, hogy egyetértenek a kezdeményezéssel, és fontosnak tartják, hogy "létrejöjjön egy olyan összefogás, amely megakadályozhatja, hogy kisebb és nagyobb közösségekben kirekesztő, rasszista kijelentések hangozzanak el, vagy ilyen tettekre bárki is buzdíthasson".
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője és Retkes Attila, a pát elnöke csütörtökön tudatta, hogy támogatják a felhívást. Retkes Attila Lomnici Zoltánnak írt levelében többek között rögzítette: a felhívásban olvasható célok megegyeznek a jelenlegi SZDSZ alapelveivel. Elutasítjuk a rasszizmust, a kirekesztést - írta a pártelnök, és emellett leszögezte, tisztelni kell a magyarságot és a vallást is.
