Tarlós István főpolgármestert az MTV Ma Reggel című műsorában először a kerületi polgármesterek alakuló szövetségéről kérdezték, illetve az azt kritizáló nyilatkozatáról. Tarlós ezzel kapcsolatban azt mondta: nem tudta megfejeteni azt a "motivációt", hogy miért a kormányzati hivatal vezetője hívta össze a polgármestereket.

"Az önkormányzati törvényben benne van, hogy kik és hogyan képviselik a budapesti önkormányzat érdekeit. Elhiszem, hogy a kormányzati hivatal és vezetője (Pesti Imre, a szerk.) keresgéli a hatásköreit, de én meg túl régen vagyok a várospolitikában ahhoz, hogy tudjam: ha a szabályokkal szemben a szokásjogokat kezdik érvényesíteni, annak mi az eredménye" - fogalmazott.

Miután Krug Emília, a 168Óra újságírója rákérdezett a Pesti Imrével való konfliktusaira, Tarlós azt válaszolta: ezt csak a sajtó színezi ki. "A közelmúltban is volt figyelmeztető jel, ez a MOL-ügy volt a Népszabadság címlapján. De hagy emlékeztessem arra is, hogy milyen meséket olvasott a Népszabadságban az Alstom-ügy alakulásáról. És mi történt ehhez képest a valóságban" - érvelt Tarlós.

Mindezt a másik kérdező újságíró, Huth Gergely (a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese) úgy kommentálta: "de ezeket mindig a Népszabadságban olvasta és nem a Magyar Hírlapban". Az újságíró hozzátette még: a MOL-üggyel kapcsolatos „csúsztatással” lapunk szerinte „párszázmillió dollár kárt okozhatott” az olajipari cégnek.

A Pesti Imrével kapcsolatban egyébként - miután Krug Emília újból rákérdezett - Tarlós leszögezte, hogy nincs vele konfliktusa. "Folytatunk ma valami érdemes beszélgetést is, vagy valami balliberális vágykielégítés félórája lesz?" - fogalmazott a főpolgármester, majd azt ajánlotta a 168Óra munkatársának, hogy foglalkozzon inkább a szocialista párt konfliktusaival.

„Azt én nem tudom, hogy Pesti Imre doktor a fővárosi fideszben élet és halál ura volt-e vagy nem, én úgy tudom, hogy nem egészen így van. Úgy emlékszem, hogy egy Fónagy János nevű, jelenlegi államtitkár a Fidesz budapesti választmányának vezetője. De nem is ez a lényeg, Pesti Imre bent ült az én frakciómban az ellenzéki négy évben is. Nekünk – hiába próbálkozik a szerkesztőasszony ilyen kétségbeesett reményekkel – sohasem volt nyílt konfliktusunk egy meghatározott okból. Én nem vagyok tagja a Fidesznek. Még ha élet és halál ura lett volna Pesti Imre a fővárosi Fideszben, én azt üveges szemmel néztem és hallgattam volna. Mert nekem ezesetben sem volt soha a főnököm. Nagy különbség van egyébként a fővárosi kormányhivatal vezetője és a főpolgármester között: utóbbit néhány százezer szavazattal választották főpolgármesternek, a hivatalvezető pedig nulla szavazattal lett a hivatal vezetője" - fogalmazott Tarlós István, majd hozzátette:

"Nekem semmi bajom nincs Pestivel, pusztán ahhoz ragaszkodom, hogy mindenki végezze a dolgát. A kormányhivatal is foglalkozzon a maga dolgával, mi is a sajátunkkal. Ez a történet ilyen egyszerű. (…) Nyugodjanak szépen bele, hogy nekem Pesti Imrével semmi konfliktusom nincs (…) Ha ilyen fideszes belső ellentéteket fognak vizionálni az egész adásidőben, akkor meg fogom gondolni, hogy mikor jövök be legközelebb, mert ennek semmi értelme nincs” - fogalmazott Tarlós István, hozzátéve: számára ezek nem kellemetlen kérdések, pusztán értelmetlenek, mert „ez a kutyát nem érdekli”.

A főpolgármester egyébként az önkormányzati szövetségeket gittegyleteknek nevezte, amelyek érdekérvényesítő képessége vajmi kevés. Tarlós István az interjú során a BKV-nak utalandó támogatás újabb részletének időszerűségére vonatkozóan úgy fogalmazott: „lassúságot észlelek néha, de a nagy baj nem azért történhet, mert a kormány a megállapodott támogatást egy nappal később vagy korábban utalja, hanem azért történhet nagy baj, mert ezt hagytak ránk, amit ránk hagytak (…) a szocialista illetékes tizenhétszer jelentette be, hogy rendbe tette a BKV-t. Ehhez képest a rendbe tett BKV-nak van 70 és 80 milliárd közötti közvetlen banki adósságállománya és van egy több mint 800 milliárdos belső adósságállománya, amelyhez a teljes eszközállomány amortizációs problémáit nem számoltuk hozzá. Ha baj lesz, nem abból lesz, hogy a miniszterelnök úr valamelyik emberének a lassúsága miatt három nappal később ér oda az a pénz, hanem abból lesz baj, hogy ilyen állapotba hagyták ránk a BKV-t” - fogalmazott a főpolgármester.

Huth Gergely, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese ezt követően a Fővárosi Önkormányzat által kiadott, Budapest legnagyobb problémáit összegyűjtő „fehér könyvéről” kérdezett. Huth a kiadványt „kemény szövegnek” nevezte, amelyben „leleplező igénnyel” tényleg visszaköszönnek azok a problémák, „amelyekről már évek óta beszélünk”. Huth ugyanakkor számon kérte, hogy miért nem szerepel például a kötetben a Margit-híddal kapcsolatosan a projektben résztvevő cégek nevei, illetve az, hogy kétszer annyiba került a felújítás, mint egy vadonatúj dunai híd.

Tarlós ezzel kapcsolatban úgy érvelt: a pereskedéseket akarták elkerülni azzal, hogy kihagyták a cégneveket. A Margit-híddal kapcsolatban pedig megjegyezte: messze nem lehet összehasonítani egy új híd költségeivel, hiszen a felújítás során kérdés, hogy műemlék-e, milyen kötött pályás közlekedés zajlik rajta. „De abban igaza van, hogy költségbecslések alapján kötöttek szerződéseket (…) Visszatartottam az utolsó részszámlát és ha egy szakértői vélemény alá fogja támasztani, hogy az elvégzett munka a kiszámlázott költséggel arányos, akkor fogjuk csak kifizetni” - tette hozzá Tarlós István.