Egy kétnapos sztrájk azért nem a világvége, ne csináljunk úgy, mintha atomháború törne ki – hessentette el a jövő hétre meghirdetett BKV akcióra vonatkozó kérdést Tarlós István polgármester a TV2 Mokka című műsorában. A városvezető nem tud arról, hogy ő valaha is zsarolta volna a munkavállalókat, de ha sztrájk lesz, akkor nem lesz béremelés és aligha fog ellenállni a buszágazat teljes kiszervezésére vonatkozó törekvésnek. A béremelés mértékéről egyébként a cég menedzsmentje dönt, ő csupán közvetíteni igyekszik. Az általa tartott egyeztetésre azonban csak a konstruktív szakszervezeti vezetőket hívta meg. Jó lenne – tette hozzá–, ha a legszélsőségesebb, nem rosszul fizetett szakszervezeti vezetőknek is a realitásokat vennék figyelembe, és nem a húrt feszítenék.

Ha az a konstruktivitás, hogy néhány szakszervezet zárt ajtók mögött köt különféle háttéralkukat a saját előnyére, akkor az Egységes Közlekedési Szakszervezet valóban nem konstruktív – válaszolja Nemes Gábor az EKSZ elnöke–. Mi nyilvánosan kérjük mindazt, ami a munkavállalókat megilleti. Egy magára valamit is adó, klasszikus érdekvédelmi munkát végző szakszervezet a kitűzött jogos cél – ez esetben a béremelés érdekében – megragad minden jogszerű lehetőséget a kitűzött cél elérése érdekében, tekintet nélkül arra, hogy ez kellemetlenül érinti a város- vagy a cég vezetését. A megkülönböztető városvezetői figyelem csak arra jó, hogy egymás ellen fordítsa és leszalámizza a szakszervezeteket. A mi feladatunk nem az, hogy baráti viszonyt ápoljunk a vezérigazgatóval, vagy a főpolgármesterrel, hanem az, hogy kicsikarjuk, ami jár.

A buszágazatot a sztrájktól függetlenül is kiszervezik – véli Nemes–, erről a főváros már évekkel ezelőtt döntött. Felesleges ezt a szakszervezetek nyakába varrni. Az érdekvédelmi vezető szerint ez valójában nem is fenyegetés volt Tarlós részéről, inkább előkészítése egy későbbi bejelentésnek. A buszágazat különválasztását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter alig egy hónapja szorgalmazta, mondván így akár profitot is termelhetne. A BKV-t egyébként már 2012-ben előkészítették a feldarabolásra. Ekkor két külön üzemigazgatóságba szervezték a kötött pályás és a buszágazatot, amelyek azóta teljesen önálló struktúrában működnek. A következő lépés az új buszüzemeltetési modell bevezetése volt 2013-ban, amely lehetőséget adott külső vállalkozók bevonására. A BKV piacvesztése 2014-re meghaladta a 27 százalékot. Korábban az a hír is felröppent, hogy a kormány a buszágazatot kéri a cég konszolidációért cserébe.

Tarlós István keménykedése egyébként teljesen feleslegesnek tűnik, hiszen a megegyezés küszöbön áll. A sztrájkot hirdető szakszervezetek készek elfogadni a BKV által megajánlott 2,6 százalékot, amelyet a cég áprilisig visszamenőleg fizet ki júliusban függetlenül attól, hogy az idei üzleti tervben 0 százalékos bérfejlesztés szerepel. Ha a menedzsment vállalja a fejenként 140 ezer forintos cafeteria, valamint a minimálbérrel megegyező jubileumi juttatás, illetve a balesetmentességért járó prémium Kollektív Szerződésbe foglalását, akkor az érdekvédők elállnak a sztrájktól.