Tarlós Észak-Koreába küldené Merkelt
„A népvándorlást a külső határok mentén meg kell állítani", csak azokat szabad beengedni, akik „valódi menekültek, és hátsó szándék nélkül érkeznek" az Európai Unióba – mondta Pintér, aki szerint csak így biztosítható Magyarország és az EU biztonsága. „Aki illegális migráns, kalandor, azt nem kívánjuk beengedni, nem akarunk semmilyen bűncselekmény központi helye lenni" – jelentette ki, megjegyezve, hogy a Magyarországra érkezetteknek körülbelül hetven százaléka volt illegális bevándorló.
A tárcavezető beszédében szólt arról az európai uniós elhatározásról, amelynek alapján 160 ezer migránst osztanának szét a tagállamok között. De mit teszünk a másik egymillióval, velük mi fog történni, és ki garantálja a helyiek biztonságát? – kérdezte. Azt a javaslatot is bírálta, amely szerint az EU a Törökország által visszafogadott migránsokéval azonos számú embert szállítana be a területére közvetlenül a török-szír határról.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány a napokban menekültügyi válsághelyzetet hirdetett ki, amit azzal indokolt: „nem tudjuk, hány ember rekedt Szerbiában, Horvátországban, és ők a későbbiekben milyen magatartást tanúsítanak, hogy az unió területére, a schengeni területre bejussanak".
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke köszöntőjében szintén úgy fogalmazott: „védelmet nyújtunk a menekülteknek, de nem kérünk a kalandorokból". Szerinte „sem a német kancellár, sem senki más nem kapott felhatalmazást arra, hogy a mi életünkről a mi kontónkra tárgyaljon bárkivel".
„Nem azért építettük városainkat, falvainkat, hogy lepusztítsák azok, akiket ideküldenek. Köln, Párizs nekünk intő jel (...), nem kérünk abból, hogy lányaink és asszonyaink veszélynek legyenek kitéve, amikor kilépnek az utcára" – mondta Szita Károly.
Tarlós István főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosi közgyűlés következő ülésén hivatalosan is csatlakozik a kormány kötelező uniós betelepítési kvótát elutasító álláspontjához. A városvezető úgy fogalmazott, bár budapesti kérdésekben korábban volt vitája a Fidesszel, most „megerősíti hitében a kormányt, amely (...) a népe javát akarja".
„Nem akarjuk veszélybe sodorni, feladni a magunkét" – közölte, megjegyezve, hogy Angela Merkel német kancellárnak éppen annyi joga van eldönteni, kiket fogad be, mint bármely magyarországi településnek. A főpolgármester a Merkel retteghet, Szolnok elutasítja a betelepítési kvótát című internetes újságcikk szerzőjének is üzenve azt mondta, hogy a nemzetállamok szuverenitását el nem ismerőket „nyomban el kellene küldeni Észak-Koreába, hogy ott hirdessék ilyen bátran és gúnyosan a kívülről jövő akaratok érvényesítését".
Tarlós István a migráció német kezelését Magyarország középkori török megszállásával állította párhuzamba. Elmondta, hogy miközben a magyar főméltóságok 1541-ben az oszmán uralkodónál vendégeskedtek, addig a janicsárok trükkel beszivárogtak Budára. „Merkel asszony most rendkívül heterogén tömeg előtt nyitogatná Európa kapuit, olyan tömeg előtt, amelynek tagjai ellenőrizhetetlen személyazonossággal, tisztázatlan céllal, törvénytelen, erőszakos módon özönlenek Európába" – fejtette ki.
Budapest VIII. kerületének polgármestere, Kocsis Máté arra kérte a betelepítési kvótát elutasító önkormányzatokat, hogy nyíltan, intézményesített formában dolgozzanak együtt a kvótaügyi népszavazás sikeréért.
„Kampányoljunk, buzdítsuk a polgárokat arra, hogy vegyenek részt ebben a jövőnket, életünket, biztonságunkat és kultúránkat alapjaiban meghatározó nemzeti ügyben" – mondta a kormánypárti polgármester, aki azt is közölte, hogy eddig mintegy kilencszáz település hozott a betelepítési kvótát elítélő határozatot.
Mindez „egyfajta mozgalommá" nőtte ki magát – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szóban forgó önkormányzatok 6,5 millió embert képviselnek. „Ki sem merem mondani, hogy ez kétharmad" – jegyezte meg Kocsis Máté. Közölte: további települések csatlakozását is várják, ugyanis a veszély nem múlt el, ismét növekszik a migrációs nyomás.
Farkas Éva (Fidesz-KDNP), Makó polgármestere arról beszélt, hogy az EU nem tudta megvédeni a kontinenst, ezért 2016-ban is nehéz év várhat Magyarországra. Köszönetet mondott ugyanakkor a kormánynak azért, hogy megvédte a határ mentén élőket. Kérte egyúttal, hogy zárják be a közeli nagyfai befogadó állomást, ahogyan azt is, hogy ha a helyzet indokolja, azonnal kezdjék meg a határzár építését a magyar-román határon.
A Debrecent vezető Papp László (Fidesz-KDNP) a város azóta már bezárt befogadó állomásáról szólva felidézte a táborban tavaly nyáron kitört zendülést, amikor csak a rendőrség gyors fellépése akadályozta meg, hogy tragédia történjen. Emlékeztetett, hogy decemberben zárt be a tábor, és ez visszaadta a biztonságot Debrecennek.
Huszár Gábor (Fidesz-KDNP) Szentgotthárdról azt elevenítette fel, hogy tavaly a kormány kénytelen volt ideiglenes befogadó állomást kialakítani a városban, aminek nem örültek a helyiek. „A békés városunkból nem akarunk zárt várost", Szentgotthárd mindig is nyitott város volt – mondta.
Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a déli határzárig naponta olykor négy-ötezren vándoroltak keresztül a településen, erre mondta nem lehetett felkészülni, és „pokollá tette az életüket". Ezért a mórahalmiaknak úgy kellett a kerítés, mint egy falat kenyér – tette hozzá.
Végül Michl József (Fidesz-KDNP) tatai polgármester szólalt fel, aki szerint a településvezetőknek a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás első számú segítőinek kell lenniük.
A kétórás konferencia végén a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben – mint azt Szita Károly ismertette – elfogadhatatlannak nevezik, hogy az EU által erőltetett kötelező betelepítési kvóta alapján Magyarországra százezres nagyságrendben telepítenének bevándorlókat a magyar parlament, önkormányzatok, helyi lakosok megkérdezése, jóváhagyása nélkül.
Rögzítették: minden eszközzel fellépnek a kötelező betelepítési kvóta ellen, és támogatják a kormány ezt célzó intézkedéseit, így a kvótaellenes népszavazást is.
