Jajkiáltás, szegénységi bizonyítvány, tanmese – állította az ellenzék az idei 313 milliárd forint főösszegű fővárosi költségvetésről. A kormánypárti többség ezzel szemben megköszönte a 10-60 százalékos forráscsökkentést tartalmazó előterjesztést. Majd meg is szavazta.

Bár tudom, hogy a vadak ketrecbe vannak zárva, mégis mindig úgy jövök be a Városházára, hogy a hátam mögé nézek, nem settenkedik-e ott egy oroszlán – vezette fel az idei fővárosi költségvetés tárgyalását Tarlós István főpolgármester. Többet nem is tett hozzá ehhez a vita végén sem. Így nem reagált Szaniszló Sándor (MSZP) felvetélésére sem, miszerint megválasztása, 2010 óta 200 milliárd forinttal csökkent a főváros bevétele, az idén 85 milliárd forinton stabilizálódik a hiány. A költségvetési lyukat csak hitelfelvétellel, illetve vagyonelemek értékesítésével sikerül betömni. De még így is évtizedes mélypontra zuhan az útfelújítás, a kötelező és az önként feladatok ellátására költhető források 10-60 százalékkal zsugorodnak.

Nem támogatta a költségvetést Tokody Marcell (Jobbik) sem a hatalmas finanszírozási lyuk miatt. Rossz iránynak tartotta, hogy a tavalyi 800 millió forintos tartalék az idén nullára olvadt, a BRFK támogatása 28, a környezetmegőrzés 68, a település-értékvédelem 11 százalékkal csökken az idén.

A költségvetésben szereplő kockázatok is figyelemre méltóak. A peres ügyek közül kiemelt a központi szennyvíztisztító jogvitájának „eredményét”, miszerint Budapestet 403 millió forint megfizetésére kötelezték. Nincs valódi válasz a közösségi közlekedés forráshiányosságának kezelésére, mint ahogy arra sem, hogy a rezsicsökkentés miatt jelentős veszteséget elkönyvelő fővárosi közműcégekkel mi lesz hosszú távon. Az államosítás aligha jó út, látva az iskolák és a kórházak átvétele óta kialakult minőségromlást.

Gy. Németh Erzsébet (DK) nem igazán értette, hogy miért terveztek be az agglomerációs közlekedésre 12,4 milliárdot, ha azt mindjárt átveszi az állam. Felvetésére azt a választ kapta, hogy tavaly is betervezték a bevételi és a kiadási oldalon is (!), és a könyvvizsgáló sem kifogásolta. Kicsit sokallta a főváros új közbeszerzési cégének bútorvásárlására elkülönített 105 millió forintot. Különösnek találta, hogy a főváros térfigyelő kamerarendszert épít ki a Nemzeti Gyászparkban, miközben már átadta a területet az államnak. S mire költik majd a hivatal vagyonvédelmi rendszerének kiépítését, hacsak nem ennek keretében cserélik le az összes zárat. Erről ugyanis már kaptak értesítést.

Valódi válaszok helyett Kocsis Máté (Fidesz) józsefvárosi polgármester csupán annyit mondott: álmában sem gondolta volna, hogy a költségvetési vita „zárbetét-gate”-té alakul. Azután napirendre tért felette, mondván az ellenzéki hozzászólásokat félüres pártirodákban találták ki. Az idei költségvetést kiszámíthatónak és stabilnak nevezte, úgy vélte, a sirámok alapja az, hogy véget ért a 2010 előtti korszak gengsztertempója. A város fejlődését szerinte jól jelzi az iparűzési adóbevétel 10 százalékos növekedése. Saját 25 milliós tanácsnoki keretéből egyébként 20 milliót felajánlott a BRFK támogatására.

Bagdy sajnálta az ellenzéket, hogy ennyire nem találtak fogást a költségvetésen, majd még egyszer leszögezte, hogy az üzemeltetési főosztály korábbi nyilatkozatával ellentétben akkor sem fordítják a Főgáz-részvények eladásából befolyt pénzt működésre, ha a költségvetésbe betervezett 12,4 milliárdos agglomerációs támogatás nem érkezik meg. A Főgáz-bevételből egyébként az idei évre betervezett fejlesztésekre felhasznált összegen túl 9 milliárd marad.

A közgyűlés azután 2 milliárdot szavazott meg az M3-as metróvonal infrastruktúra-korszerűsítési terveire, amit a városvezetés reményei szerint az uniós támogatásból visszakapnak majd. Tarlós István pedig arról biztosította a közgyűlést, hogy az idei mérnökbálon körbefutott minden illetékest, akik megnyugtatták: tucatnyi ötletük van a vonal akadálymentesítésére.

Mindenki meg is nyugodott. Csak az ellenzék aggódott továbbra is, miszerint a város a korábbi tartalékok felélésével, hitelfelvétellel és további vagyonelemek felélésével, illetve újabb fővárosi cégek – FKF, kéményseprő vállalat – átadásával tud csak úrrá lenni a pénzügyi nehézségeken. Gy. Németh Erzsébet szerint a város idén végleg elveszti autonómiáját, és a kormány gyámsága alá kerül.