Tárki: Kilőtt a Fidesz, lecsúszott az MSZP
A teljes népességen belül a kormánypártok júliusban 22 százalékos, októberben már 28 százalékos támogatottságot értek el, míg a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik népszerűsége változatlan, a nyári 13 százalék után e hónapban 12 százalékon áll.
A baloldali pártok közül az MSZP 11 százalékról 7 százalékra esett, a több párt támogatottsága pedig lényegében stagnál: az LMP mindkét hónapban 2 százalékot, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalék után 3 százalékot ért el októberben, míg az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért pedig külön-külön 1 százalékot kapott mind nyáron, mind pedig most ősszel. A bizonytalanok és a nem válaszolók tábora 45 százalék maradt, azaz közel minden második választópolgár nem tud vagy nem akar élni választójogával.
A két Tárki-kutatás között eltelt három hónap "rendkívüli intenzív időszak volt a migránskrízis révén, amelyből, úgy tűnik, a kormánypártok jelentősen profitáltak, a szocialista párt veszített, a többi párt népszerűségére pedig nem volt mérhető hatással" - jegyzi meg a közvélemény-kutató közleménye. Az októberre összegyűlt veszteség az MSZP-t valódi mélypontra juttatta: a Tárki 2000 januárja óta vezetett pártpreferencia-idősorában a szocialista párt még soha nem volt az ilyen alacsony szinten.
A pártválasztók körében a Fidesz a júliusi 39 százalék után jelentősen, 51 százalékra bővült. Az MSZP 19 százalékról 14 százalékra esett, a Jobbik pedig 24 százalék után 23 százalékon áll októberben. A többi pártot nézve a Demokratikus Koalíció 8-ról 6 százalékra esett, az LMP júliusban és októberben egyaránt 4 százalékon állt, az Együtt 2 százalékot követően 1 százalékot kapna egy „most vasárnapi választáson", a Párbeszéd Magyarországért továbbra is 1 százalékos párt.