Az OTP elnök-vezérigazgatója, Dr. Csányi Sándor magánvagyonából 2005-ben létrehozott alapítvány a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeket támogatja. A vasárnapi Életút Napon, melyet minden évben megrendeznek, megelent Demján Sándor üzletember is, aki ebben az évben 40 millió forinttal járul hozzá a közösség költségeihez. Az alapítvány vagyona jelenleg 2,9 milliárd forint. Csányi az alapításkori 1 milliárd forintot másfél milliárddal növelte. A támogatók között egyre több az adakozó magánszemély.

Az alapítványba kizárólag pályázati úton lehet bekerülni. Jelenleg Kaposváron, Szegeden, Jászberényben, Nagybajomban és Pécsett működnek olyan közösségi házak, amelyekben a mentorok felkarolják a hagyományos iskolákba járó gyerekeket. Az alapítvány célja, hogy a speciális számítástechnikai és nyelvi ismeretekkel ellátott diákokat elvezessék az egyetemig. Immáron több olyan szegénysorból kiemelt gyerek ténykedik közösségi házakban, akik egyetemre járnak, s annak idején az általános iskola ötödik osztályában megkapták a lehetőséget rá, hogy kiemelkedjenek.

Ha el is mennek külföldre, végül visszatérnek a "csányisok"

Horváth Péter 19 éves kaposvári egyetemista, angol műveltségterületes tanítói szakra jár, s ha nincs az alapítványi pályázat, nemigen tervezhetné most, hogy angoltanár legyen. – Ha nincs az alapítvány, valószínű, hogymost nem lenne nyelvvizsgám, s nem juthattam volna el Angliába háromszor is tanulni – fogalmazott a fiatalember, aki a kicsiny Somogy megyei faluban, Böhönyén nőtt föl. – Amikor elkezdődik a képzés, szerződést kötnek velünk, ennek megfelelően kell tanulni és viselkedni. Ami persze annyira nem megerőltető. Tanítani szeretnék, s ha lehet, az alapítványnál maradni – mondta.

2005-ben nyolc gyereket karoltak fel, a létszám ebben az évben 225 fő. Csányi Sándor, aki vasárnap jutalmakat adott át a különösen jól teljesítő gyerekeknek a tanév végi gálaműsoron, ezer gyerek támogatásának lehetőségét említette. Azt is hozzátette a lapunknak adott nyilatkozatában, nem fél attól, hogy a "csányis" diákok külföldre mennek. Ha van is olyan, mint Simonits András, aki londoni művészeti iskolában tanult, később visszatér. A fiatal gitáros fellépett a gálaműsorban, zenekarával igen jó hangulatú bluesokat játszott.

– Immáron öt egyetemistánk van – mondta Csányi, hozzátéve: a nyolc év alatt csak három gyerek morzsolódott le. Egyikük azért, mert a fociban tehetségesebbnek bizonyult, mint a matematikában. – Az idén 28 diákunk jelentkezett középsikolába, s kilencven százalékukat az elsőnek megjelölt iskolákba vették fel. Nem elég, ha a gyerek valamiben teheséges, igényt tartunk a család támogatására is. Az alapképzés során olyan ismeretekkel ruházzuk fel a gyrekeket a drámai, a nyelvi és a számítástechnikai különórákkal, amelyeket később jól hasznosíthatnak. Nagy gondot fordítunk a közösségfejlesztésre is, ez az életútnap eseményein is nyomon követhető – mondta el.

Az alapítvány programjaiban jelenleg az öt egyetemista mellett hárman felsőfokú szakképzésben vesznek részt, 97 fő a középiskolás, s 120 az általános iskolások száma. A gyerekeket 54 fejlesztőtanár és 15 főállású mentor segíti. Minden csoport élén egy mentor áll, egy mentorra 15 gyerek jut.

Győztek a nők

A "csányis gála" vasárnapi fénypontja az a focimeccs volt, amelyen a diákok csapata összemérte az erejét a magyar női labdarúgó válogatottal. A derbi alatt az alapító Csányi Sándor (aki egyben az MLSZ elnöke is) azt mondta, szégyen lenne, ha a "csányisok" kikapnának. De az még nagyobb szégyen lenne, tette hozzá, ha a női fociválogatott kapna ki. Végül igazságos pontosztozkodásra került sor. A  0-0-át követő büntetőrúgásokban a nők bizonyultak jobbnak. De ez a diákokat és kísérőiket egyáltalán nem zavarta.