Április óta a negyedik száma jelent meg a Munkások Újsága elnevezésű baloldali folyóiratnak. A lapot eredetileg Táncsics Mihály alapította meg 1848-ban, alig két héttel kiszabadítása után. Akkor, mint az első baloldali néplapot emlegették a Munkások Újságát. Idén tavasszal, a megjelenés évfordulóján baloldali fiatalok a lap újraindítása mellett döntöttek. A folyóirat következetes és kemény baloldali hangot üt meg, a hazai írások többsége következetesen kormányellenes.

Szerkesztőségi gárdája a kormányváltás előtt rendkívül aktív Demokratikus Hálózatból érkezett, a főszerkesztő az a Kalmár Szilárd (mozgalmi nevén „partizán”), aki régóta ismert a szélsőbaloldali körökben. Másfél évvel ezelőtt lapunknak még arról beszélt: az MSZP-nek meg kell újulnia, nyitnia kell balra, hogy milliónyi elvesztett szavazóját visszaszerezze. Néhány héttel később mégis maga mögött hagyta a szocialistákat és a Zöld Baloldal ügyvezető elnökeként tűnt fel. A Tamás Gáspár Miklós által fémjelzett pártot Kalmár néhány hónap után zsákutcás kísérletnek minősítette és pozíciójáról lemondva innen is kilépett.

Ezt követően, részben a mozgalmi tapasztalatokat összesítve döntöttek a lapkiadás mellett. Kalmár szerint a baloldal egyik legnagyobb baja, hogy elvesztette a kapcsolatát azokkal, akiket képviselnie kellene, főleg azokkal az emberekkel, akik a rendszerváltás vagy a legutóbbi gazdasági válság vesztesei. „A Jobbik sikere éppen azért jelentős, mert meg tudja szólítani ezt a réteget. Ezért határoztuk el, hogy felvállalva a munkás szót a lap címében, újra indítjuk Táncsics lapját. Sokan óvtak minket ettől a lapcímtől, mondván ma már nincsenek is munkások, pláne nincs munkásosztály. Ennek azonban az ellenkezője igaz. Az április 9-én tartott ötvenezres szakszervezeti demonstráción terjesztették először a lapot, ahol szinte mindenki örömmel fogadta” - fogalmazott a Népszabadságnak Kalmár Szilárd.

A „partizán” hangsúlyozza, hogy nem tekintik magukat szélsőségesnek, de marxistának igen. Mint mondta: azt az alternatív baloldalt képviselik lapjukkal, ami Európa szerintük normálisabb országaiban parlamenti képviselettel is bír. „Ezt nehezen is tagadhatnánk le, mert a lapban több interjú is megjelent a német Die Linke és a portugál Baloldali Blokk (Blocco) politikusaival. Természetesen a hazai politikusok sem maradtak ki. Nyilatkozott már az LMP balszárnyán elhelyezkedő Scheiring Gábor és az MSZP emblematikus balos figurája, Szanyi Tibor is” - fogalmazott Kalmár Szilárd, aki egyébként annak idején épp Szanyi Tibor kampánycsapatának egyik meghatározó figurája volt, a városi legendák szerint éppen neki köszönhető, hogy Szanyit a fél ország csak „Szanyi kapitány” néven emlegeti.

„Nyitni akarunk a szakszervezetek irányába is. Legutóbb Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője is megszólalt a Munkások Újságja hasábjain” - folytatta Kalmár, majd hozzátette: „Ez egy különleges kísérlet. A szerzők között szinte a teljes baloldali paletta ideológiai kínálata megtalálható. Írnak ide gyurcsányisták, MSZP-sek, de találkozhattunk nyíltan kommunista vagy anarchista hitű szerzőkkel, illetve olyan a közismert baloldaliakkal, mint például Krausz Tamás vagy Alföldi Andrea” - nyilatkozta a Népszabadságnak.

Kalmár hangsúlyozta, hogy néhány kritériumot állítanak csupán azok elé, akik írnak a lapba. „Törvénytelen cselekedetekre buzdítás nem jelenhet meg. A legfontosabb kitétel viszont nem ez, hanem az érthetőség. Munkásoknak és nem értelmiségieknek írjuk a lapot. Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy baloldal kitörjön abból az értelmiségi gettóból, amibe az elmúlt évtizedekbe beszorult. Ezen a területen a szélsőjobb mérhetetlen előnnyel bír. Ők százmilliókat kapnak az adófizetők pénzéből, nekünk a legtöbb időnk azzal megy el, hogy a sokszorosítást megoldjuk valahogy. Sajnos a kemény baloldaliságra fogékony tömegeket szédített meg a szélsőjobb, de hiszünk abban, hogy ők is visszaterelhetőek a jó oldalra, ehhez persze az kell, hogy Magyarországon összekapja magát a baloldal és tudjon hiteles alternatívát mutatni” - fogalmazott Kalmár Szilárd.