Civil tanács az emberi méltóságért
Megalakult az Emberi Méltóság Tanácsa szerdán Budapesten, a szervezet célja az alapító okirat szerint az emberi jogok és az emberi méltóság védelme - közölte Lomnici Zoltán, a testület megválasztott elnöke, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke.
Az alapító okirat aláírásával és az elnök megválasztásával egy időben egyhangúlag döntöttek a szervezet elnökségének tagjairól: Oláh György Nobel-díjas kémikust tiszteletbeli elnöknek, Kányádi Sándor írót és Erdélyi Gézát, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspökét alelnöknek, míg Szunai Miklóst, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnökét ügyvezető igazgatónak választották.
Jövő szombaton a budapesti operaház Székely Bertalan termében közzéteszik, hogy kik alkotják a politikamentes, széles körű társadalmi összefogáson alapuló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet alapító tagságát, akik között lesznek tudósok, művészek, sportolók - jegyezte meg Lomnici Zoltán.
Ezen kívül nyilvánosságra hozzák az Emberi Méltóság Tanácsának alapító okiratát is - tette hozzá.
Tavaly novemberben írták alá a parlamenti pártok és a történelmi egyházak az Emberi Méltóság Tanács működésének alapjául szolgáló felhívást, amelyet az emberi méltóság védelme érdekében tett közzé Lomnici Zoltán. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a társadalomban összefogásra van szükség az emberi méltóságot sértő szövegek megjelenésével szemben, akár a holokauszt áldozatainak emlékét, akár a keresztényeket sértő kijelentésekről legyen szó.
"A felhíváshoz csatlakozó személyek az általuk képviselt szervezetek nevében is elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely más személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt" - olvasható a nyilatkozatban.
Az egyházak csatlakozásakor Lomnici Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel a kezdeményezéssel tekintélyt szerzünk Európában, s "egy új korszak indul, (...) amelyre az lesz jellemző, hogy a közbeszédben senkit vallási, faji hovatartozás miatt sérelem nem érhet".
A kezdeményezéshez később csatlakozott a média számos jelentős intézménye, több kisegyház és civil szervezet.
A felhívás jegyében tavaly első ízben emlékeztek meg Magyarországon közösen a holokauszt, a málenkij robot, az 1956-os megtorlás és a recski tábor mártírjairól az emberi jogok napján, az emberi méltóság nemzeti emléknapján, december 10-én.
