Támad a pettyesszárnyú muslica
Az elmúlt napokban az M1 és M7 autópályák mellett kihelyezett csapdákból újabb három mintavételi területen gyűjtöttek be hím és nőstény pettyesszárnyú muslicákat az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) munkatársai. Az idei fogások azt mutatják, hogy az Ázsiából származó és Európa egyes területein már korábban felbukkant invazív kártevő továbbra is jelen van és terjed Magyarországon - közli a Magyar Tudományos Akadémia honlapja Lengyel Gáborra, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének munkatársára hivatkozva.
A pettyesszárnyú muslica a minden háztartásból vagy a szüreti pincékből jól ismert ecetmuslica (Drosophila melanogaster) közeli rokona. A többi közeli rokon muslicával ellentétben ez a faj azonban nemcsak a túlérett vagy sérült gyümölcsbe, hanem a még érőfélben lévő, sértetlen termésbe is bele tud petézni fűrészes tojócsöve segítségével, ezért jelentős mezőgazdasági károkat okozhat. Elsősorban a vékony héjú, bogyós termésű növények terméseit kedveli, mint amilyen a málna, a szamóca, de kimutatták már cseresznyéből és különböző szőlőfajtákból is. Gyors generációváltása miatt nehéz ellene védekezni, mivel a növényvédőszeres kezelések után kötelezően betartandó várakozási idő alatt újabb nemzedék fejlődhet ki. Részben emiatt még nincs hatásos stratégia a terjedése megakadályozására.
A hazai éghajlati viszonyoknak köszönhetően Magyarországon még nem jelentettek számottevő kártételt, azonban könnyen lehet, hogy a klímaváltozás következtében melegebbé váló időjárás hazánkban is kedvező feltételeket teremt a pettyesszárnyú muslica terjedésének. Az Egyesült Államokban ugyanez a légyfaj rohamosan terjed, és már jelentős károkat okozott például a málnaültetvényekben, ezért a szakemberek kulcsfontosságúnak tartják a rovar folyamatos hazai monitorozását is. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézete és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai jelenleg közösen dolgoznak egy hatékony védekezési stratégia kifejlesztésén - olvasható az MTA közleményében.