A gyámhatóságnak tájékoztatást kell majd adnia arról, hogy a kérelmezőt örökbe fogadták-e, élnek-e a vér szerinti szülei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján van-e testvére – így rendelkezik majd a családjogi törvény. Az örökbefogadott a ma hatályos szabályok szerint is kérhet információt anyjának és apjának adatairól, de a tájékoztatás megadásához őket, illetve kiskorú esetén az örökbefogadót is meg kell hallgatni.

A parlamenthez a napokban benyújtott tervezet viszont a tizennegyedik életévét betöltött gyermek származásának tisztázása érdekében törvényes képviselője nélkül is fordulhat a gyámhatósághoz, és azt, hogy örökbe fogadták-e – illetve a hatóság ismeretei szerint vannak-e testvérei –, mindenképpen közlik vele.

Ahhoz azonban, hogy a szülők és az esetleges (fél)testvérek személyi adatait is megismerhesse, változatlanul az érintettek hozzájárulására lesz szükség, és 18 évnél fiatalabb gyermek esetén az örökbefogadónak is nyilatkoznia kell. A vér szerinti hozzátartozókkal tehát az örökbefogadott továbbra is csak azok beleegyezésével keresheti a kapcsolatot.

További újdonság: az örökbefogadott gyermek – és törvényes képviselője is – információt kérhet a vér szerinti szülők egészségével összefüggő adatokról. A gyámhatóság ehhez az egészségügyi szervektől igényelhet adatokat, és azok a tájékoztatást nem tagadhatják meg. Ebben az esetben viszont személyes adatokat nem adhatnak ki, tehát az esetleges betegségekről az örökbefogadott csak név nélkül szerezhet tudomást.

A törvénytervezet indoklása szerint szélesíteni kell a származás megismeréséhez való jogot, ezért bizonyos esetekben a gyámhatóságot tájékoztatási kötelezettség terheli majd. Ugyanakkor ma az örökbefogadott csak akkor tudhatja meg, hogy vannak-e testvérei, ha a vér szerint szülők ehhez segítséget nyújtanak. Ha a javaslatot elfogadják, a népesség-nyilvántartásban és más adatbázisokban fellelhető információk alapján a gyámhatóságnak kell adatokat szolgáltatnia.