A vád szerint a tavaly nyáron súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista politikus és élettársa egy ügyvéd segítségével készített meghatalmazást, mely szerint a hölgy Hagyót képviselheti egy polgári perben. Ám a nőnek nem is volt jogi végzettsége és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogvatartott Hagyó és őt látogató élettársa.

Az ügyészség mindezek miatt magánokirat-hamisítással vádolja Hagyó Miklóst, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte. A szerdai tárgyaláson Hagyó és élettársa nem tett vallomást, ám az ismertetett nyomozati vallomásukban tagadták, hogy bűncselekményt követtek el, és ezt hangoztatta a megvádolt ügyvéd is a bíróság előtt.

A vallomások ismertetése során kiderült, hogy Hagyó és élettársa közösen indított polgári pert az egyik televízió ellen, mert otthonukban éjjellátó készülék segítségével készített felvételeket, és azokat közzétette. A vádlottak állítása szerint ebben a perben kellett volna az élettársnak Hagyót is képviselnie a polgári bíróság előtt.

A tárgyaláson tanúként meghallgatott büntetés-végrehajtási ügyintéző, Hagyó egykori nevelőtisztje elmondta, hogy a nyilvántartási rendszerükben nem tudnak különbséget tenni a jogi képviselő és a törvényes képviselő között. Az utóbbihoz pedig természetesen nem kell jogi végzettség. A tanú szerint Hagyó és élettársa esetéhez hasonló már máskor is előfordult a gyakorlatában, azaz hogy a hozzátartozó törvényes képviselőként járt el a fogvatartott érdekében. Arra a felvetésre, hogy miért nem a hozzátartozói láthatásokon egyeztetett Hagyó és élettársa a peres ügyről, a büntetés-végrehajtási dolgozó azt mondta: szerinte érthető, ha a hozzátartozók számára biztosított havi egy órában nem erről akartak beszélgetni.

A tanú egyébként megjegyezte azt is, hogy a fogvatartottakat látogató személyek nyilvántartásának nehézségeivel összefüggésben "hercehurcák" voltak, perek indultak, ugyanis "sok túlbuzgó okostojás" belehallgatott olyan fogvatartotti beszélgetésekbe is, amelyekbe nem lehetett volna.

A szabadlábon lévő Hagyó Miklós a tárgyaláson többször hangsúlyozta, hogy bűncselekményt nem követett el, a büntetés-végrehajtás szabályait nem sértette meg. A bíróság döntött arról, hogy a büntetés-végrehajtás nyilvántartási rendszerére vonatkozó dokumentumokat kér be, és tanúként megidézi az illetékes bv-parancsnokot, így a következő januári tárgyaláson bizonyítással folytatódik  a Hagyó Miklós és társai elleni magánokirat-hamisítási ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.